Dátum: Wed, 15 Jun 2011 12:25:01 +0200
Feladó: ITB Panoráma Fotó Szeged
Tárgy: A holdfogyatkozások történelmi jelentősége
A fogyatkozások az antik világban
A mai kor emberének a holdfogyatkozás már csak egy szép látvány,
azonban az ókorban sok esetben csatákat, vagy épp uralkodók sorsát
dönthették el az előre kiszámított, vagy váratlanul bekövetkező égi
események. A királylisták, krónikák és történeti művek nyújtotta
adatok hiányosságait vagy bizonytalanságait leginkább a csillagászati
jelenségekre vonatkozó közlések alapján tudjuk kiegészíteni,
pontosítani vagy az adatok hitelét igazolni. A nap- és
holdfogyatkozások ritka jelenségek, ha tehát ezekről hiteles hírt
kaptunk, napra pontos dátumokat nyerünk.
Az ókori görögség még nem ismerte a fogyatkozások kiszámításának
módjait, viszont a babiloni csillagász-papok a Kr.e. 8. századtól már
sikerrel kísérelték meg a jövőbeli holdfogyatkozások idejének
meghatározását. Idősebb Plinius, aki a Vezúv nevezetes Kr.e. 79-es
kitörésében, Pompeiben lelte halálát, természettudományos művében épp
a hold- és napfogyatkozások vizsgálata során ismerte fel a Nap, a Föld
és a Hold méreteit, valamint ezeknek egymástól való távolságára is
tett utalásokat. De az ókori görögök a Föld Holdra vetülő árnyékának
alakjából ismerték fel azt is, hogy gömb alakú égitestekről van szó.
A fogyatkozások történelmi jelentősége
A holdfogyatkozásról szóló feljegyzések kiváló támpontot szolgáltatnak
ókori események pontos datálásához. Két antik ütközet időpontját is
meg tudjuk állapítani. Kr.e. 331. szeptember 20-án a holdfogyatkozás
éppen 11 nappal előzte meg a nevezetes gaugamélai összecsapást,
amelyben Nagy Sándor utoljára zúzta szét a perzsa sereget, és lett
ennek következtében a Perzsa Birodalom teljhatalmú ura.
Holdfogyatkozást észleltek Kr.e. 168. június 20. éjszakáján is, melyre
két napra Püdnánál a rómaiak szétverték a makedón király, Perszeusz
hadát.
Amikor Kolumbusz 1503-ban Jamaica partjaira vetődött, a bennszülöttek
eleinte barátságosan fogadták, később azonban ez a viszony megromlott
és a felfedezők már nem kaptak tőlük több élelmet. Abban az időben
létezett egy német matematikus, Regiomontanus által szerkesztett
csillagászati számításokat tartalmazó könyv, melyben Kolumbusz
felfedezte, hogy 1504. február 29-én, közvetlenül holdfelkelte után
holdfogyatkozás lesz. Kihasználva ezt a tudását, a helyi törzsfőnöknek
elmondta, hogy az égiek megharagudtak a bennszülöttekre, mert nem
adnak több élelmet nekik. Kolumbusz ígérete szerint, Isten ennek jelét
is adja, mégpedig a már említett holdfogyatkozás formájában. Az előre
"megjósolt" napon holdfelkelte után, hosszabb időre valóban eltűnt a
hold. A feljegyzések szerint a bennszülöttek megrémültek a
jelenségtől. Kolumbusz megígérte, hogy megpróbálja meggyőzni az
égieket, és bezárkózott a hajókabinjába, ahol egy homokórával mérte a
holdfogyatkozás hátralévő idejét, majd nem sokkal a vége előtt a
törzsfőnök elé állva "visszaadta" a Holdat. Ettől kezdve ő és
legénysége jól élt a szigeten, egészen Spanyolországba való
visszautazásukig.
Így tehát a történészek számára tehát felbecsülhetetlen segítséget
jelenthet egy-egy esemény kapcsán lejegyzett nap- vagy
holdfogyatkozás, mivel a fogyatkozásokat pontosan vissza lehet
számolni, és ez által a mai időszámításunk szerinti rendszerben meg
lehet adni egy keresett esemény dátumát.
Üdvözlettel:
Illés Tibor
Partiscum Csillagászati Egyesület
ITB Panoráma Fotó Szeged
+36 30 383-03-74
partiscum.hu
itbpanorama.blogspot.com
szegedma.hu
http://www.youtube.com/profile?user=itbooks#g/u