Dátum: Sun, 19 Jun 2011 21:18:57 +0200
Feladó: Keszthelyi Sándor
Tárgy: Teljes holdfogyatkozás a Balaton partjáról nézve
Teljes holdfogyatkozás 2011. június 15-én, a Balaton partjáról nézve
Feleségemmel a Balaton északi partján fekvő Szigligeten töltünk nyaranta néhány hetet. A középkori várral és templomrommal, a nádtetős parasztházakkal sűrűn beépített régi faluval, a környék kialudt vulkánjai között telepített szőlőkkel és présházakkal tarkított gyönyörű tájon szívesen időzünk. Idei nyaralásunk idejére esett a teljes holdfogyatkozás. Elhatároztuk, hogy itt figyeljük meg a jelenséget, egyúttal nyilvános távcsöves bemutatást tartunk az érdeklődőknek.
A kelő és már fogyó Hold mielőbbi megpillantása takarásmentes délkeleti horizontot kívánt. A vulkáni csúcson álló várba csillagászati műszerekkel nehezebb lett volna feltelepülni, ezért a Szigliget déli részén kiépített és gondozott strandot választottuk. A nappal fizetős községi strand 18 óra után ingyenesen bejárható. A Balaton partjáról jó kilátás nyílik, a fonyódi hegy felé, ahonnan a Hold megjelenése várható.
Értesítettük a település polgármesterét. Felvettük a kapcsolatot Szigliget egyetlen amatőrcsillagászával: Egyed Péterrel. Ő már legalább 25 éve végzi itt a csillagászati ismeretek terjesztését. A régi Eszterházy-kastélyban 1953 óta országos hírű alkotóház működik. Egyed Péter ide telepítette 200 mm-es Newton-rendszerű tükrös távcsövét, súlyos parallaktikus mechanikával és állvánnyal együtt. Az itt alkotó íróknak, költőknek, művészeknek esténként sok szép égi objektumot mutatott meg estéről estére éveken át. A "Nagy Bertának" nevezett műszer áttelepítését nem, de hordozható műszereket ígért a távcsöves bemutatáshoz. A holdfogyatkozásról és a rendezvényről készítettünk egy plakátot, amelyet Szigliget hirdetőtábláira rajzszögeztünk ki 12 helyen.
Még sütött a Nap, amikor 20 órakor kitelepültünk a stand parti sétányára. Keszthelyi Sándor és Sragner Márta egy 102/500 mm-es lencsés távcsővel, egy 10x50-es és egy 7x35-ös látcsővel, Egyed Péter pedig állványokra rakva egy 10x80-as és egy 20x60-as binokulárral helyezkedett el. Közben 30-40 érdeklődő is körénk gyűlt, akiknél szintén voltak kisebb látcsövek és fényképezőgépek.
Az ég teljesen felhőtlen, tiszta és szélcsendes volt. A Balaton vizén hullámok nem voltak. A túlsó part és a fonyódi hegy kettős csúcsa szépen látszott. Hosszasan várakoztunk a Hold megjelenésére, ez alatt a Napról, a Holdról, a Földről és árnyékáról adtunk ismertetést. Tudattuk, hogy a látóhatár alatt a holdfogyatkozás már elkezdődött (U1: 20:22:55, ezt nem észlelhettük). Végre, 20:47-kor megjelent a Hold! Fonyód hegyétől jobbra láttuk meg, alacsonyan, kezdetben nagyon halványan. Lassan feljebb jött, a horizont közeli légrétegek fölé érve láthattuk, hogy már csak a jobb felső fele látszik, a többi része elfogyott! 20:56-kor éreztük úgy, hogy 50 %-os a fogyatkozás. Ekkor a Hold még csak 3 fokkal volt a horizont felett.
Bár már lement a Nap, sajnos az ég még világos volt, egyetlen csillag sem látszott. Így a Holdnak a fényesebb fele is bágyadt volt, a másik fele egyáltalán nem volt érezhető. Ahogyan lassan sötétedett az ég, és a Hold is feljebb emelkedett - és tovább fogyott - úgy lett érezhető az elfogyott rész gyenge derengése is. Ez főként a kis nagyítású látcsövekkel volt szép, melyekkel már a víztükör fölött lebegő kör alakú Hold mutatkozott, jobbra még némi fényes sarlóval. Mivel a Balaton vize gyengén fodrozódott, igen szép volt a Hold és köztünk kialakuló "ezüsthíd" jelensége.
Végre az egész holdkorong becsúszott a földárnyék umbrájába, így a Hold teljesen elfogyott (U2: 21:22:29, ezt észleltük 21:21:32-nak). A jobb oldal narancsszínűbb volt, a bal oldal barnásan derengett. Már érezhető volt, hogy igen erős és nagy mértékű lesz a fogyatkozás. Az égen ekkorra már feltünedeztek a fényesebb csillagok: Arcturus, Vega, Spica. A Szaturnusz is észrevehetővé vált, és innentől kezdve ez lett a távcsövek fő célpontja. Az este folyamán a folyamatosan érkező érdeklődők mindegyike igényelte a bolygó látványát. A 102 mm-es lencsés távcső váltakozó nagyítással (25x, 50x, 83x) a Szaturnuszt, annak gyűrűjét és a Titán nevű holdját mutatta meg. A közönség nagyon nagy része hálás kiáltásokkal fogadta a látványt, amelyet csak képekről ismert, de itt élőben gyönyörködhetett benne. Sokan 5-10 alkalommal is megnézték.
A totalitás alatt nagy feltűnést keltett a 21:39-kor megjelent Nemzetközi Űrállomás. A délnyugati égen vettük észre a Spicától jobbra. Az Arcturus és a Hold között érte el -3 magnitúdós fényét. A Nagy Nyári Háromszögben a keleti égen tűnt el. Azután az égen látható csillagképeket és csillagokat lézerpálca segítségével mutattuk be. A Tejút is feltűnt. 22:40-től sejthetően, 22:45-től már jól látszott. A távcsövekkel az Albireo, a Polaris, az Antares, a Herkules gömbhalmaz, a Gyűrűs-köd, az M11 voltak a bemutatott objektumok. Véletlenül feltűnő 4-5 meteor és számos halvány műhold tette változatossá a teljesség 100 percét.
A Holdról el is feledkeztünk, pedig ez alatt beért a földárnyék legközepébe (a fogyatkozás középideje: 22:12:37). Puszta szemmel szinte semmi sem maradt belőle, csak egy gyengén derengő, barnás folt. Megállapítottuk, hogy akinek nem volt tudomása arról, hogy most holdfogyatkozás van, a már besötétedett ég aljára nézve nem is vette volna észre. A nagyobb távcsövekkel beállítva a Hold kör alakja ott derengett ugyan, de homályos volt, semmiféle holdi objektum nem volt felismerhető benne. Még a teliholdkor szépen látszó holdtengerek jellegzetes alakjai is szétmosódtak, felismerhetetlenül szétkenődtek. Még a legszebb képet a kis nagyítású látcsövek adták, ezekben egy barnás-szürke égi szappanbuboréknak tűnt a Hold. A látvány szépségét fokozta a körülötte pislákoló csillagok fénye, valamint alatta a Balaton vize és a túlsó part fényforrásai. Kár, hogy ekkor a Hold még mindig alacsonyan állt, csak 10 fokkal volt a látóhatár felett.
22:10 és 22:15 között becsültük a Hold látványát. A Danjon-skála szerinti 0 ("igen sötét fogyatkozás. A Hold szinte láthatatlan, főleg a fogyatkozás közepén") és 1 ("sötét fogyatkozás, a színek a barna és a szürke árnyalatai. Felszíni alakzatok csak nehézségek árán fedezhetők fel") közötti, azaz L = 0,5. A Hold összfénye az Arcturus (0,05) és az Antares (0,92) közöttinek tűnt, azaz 0,5 magnitúdósnak. A szabad szemes határ a zenitben 5,8 magnitúdó volt ekkor, de mivel később még tovább sötétedett az ég (a csillagászati szürkület végéig) a határ 6,0 magnitúdót ért el. Néhányan éjszakai fürdőzésbe kezdtek.
Azután megjelent a fény a Hold bal oldalán (U3: 23:02:41, ezt észleltük 23:03:37-nek). Nagyon szép látvány volt a sötét és csillagos égen a már elég magasan járó Hold! Balra a fényesen növekedő, jobbra a vörös, barna, narancs árnyalatokban pislákoló sötétebb rész. A fényes rész jobb széle kezdetben egyenes volt, később szépen ívessé vált, jól mutatva a földárnyék körének ívdarabját és így a Föld gömbölyű voltát.
Közben a Nemzetközi Űrállomás körbekerülte a földgolyónkat és 94 perc elteltével, 23:13-kor újra megjelent. Ezúttal a nyugati ég alján jött elő a Regulusnál. Észak felé haladt -2 magnitúdós fénnyel a Polaris alatt és északkeleten tűnt el. Azután a holdkorongot az erős fény lassan visszafoglalta. Előjöttek sorban a tengerek és a teliholdkor látható alakzatok. Végül teljessé vált a Hold (U4: 00:02:14, ezt észleltük 00:03:37-nek).
Az időméréseket Sragner Márta végezte egy DCF óra segítségével. Az érdeklődőknek a jelenségről készített ismertetőket és a Magyar Csillagászati Egyesület holdtérképeit osztogattuk. A résztvevők száma 30-40 fő volt, de folyvást cserélődve 90-100 fő lehetett itt, a csillagászati bemutató 4 órája alatt Szigligeten.
Keszthelyi Sándor (Köszö)
________________________________
Pécsi Tudományegyetem
"Magyarország első egyeteme"
A Pécsi Tudományegyetemé az Év Campus Honlapja
Ez a levél hivatalos Anti-Vírus programmal ellenőrizve
Kérjük, óvja a természetet, ha nem szükséges, ne nyomtassa ki ezt a levelet!