Dátum: 1998. október 12., 18:12
Feladó:
Tárgy: Re: Giacobinidak + bolida
> Egy meteort sem lattam,
> Andrea
>Fentek utan kelloen izgalmi allapotban, koszosan, olajos es csalantol
>csipett kezzel a kovetkezo meteorokat jegyeztem fel 17:30---18:30 UT
>kozott:
>1...17:41 UT...3 mg...Spo...SRA
>2...17:49 UT...0 mg...Dra...SRA
>3...17:53 UT...3 mg...Dra...SRA, KSZ
>4...18:15 UT...4 mg...Dra...SRA.
>Dra---Draconida rajtag. Spo---sporadikus meteor. SRA---Sragner Marta,
>KSZ---jomagam. A keleti eg aljan az utolso 10-15 percben derengett a
>keles elott allo Hold, de a hmg-t nem rontotta le.
>Azaz 1 ora alatt 3 Drakonidat lattunk.
>KESZTHELYI SANDOR
A Tuboly Vince honlapjára feltett rádiómegfigyelések szerint a jól
fejlett maximum jóval korábbra csúszott a vártnál, a kora délutáni órákra
(NYISZ 14-16), amikor még teljes világosság volt. Így nem csoda, hogy a
vizuális megfigyelőknek felkopott az álluk, még ott is, ahol nem volt olyan
tömény a felhőzet, mint itt, Budapesten.
Más téma, de szintén meteor:
Izmos bolida tisztelt meg a jelenlétével szombaton, október 10-én este
NYISZ 19:07-kor. (Ahhoz már sötét volt, hogy a másodpercmutatót is gyorsan
megnézzem.) Amikor a szemem sarkába villanó fényre felnéztem, még vagy 10
fokot haladt durván ÉK-DNy irányban, a vízszintestől kissé (10-15 fokkal)
lefelé, kevesebb mint 1 másodperc alatt. Hogy mennyi ideig látszott, mekkora
utat tett meg, mielőtt felnéztem, azt nem tudhatom. Sokszorosan fényesebb
volt, mint az akkor már jól látható -2,9-es Jupiter, legalább -6-os
lehetett. Az átmérője szabad szemmel talán valamivel kisebbnek látszott,
mint 20-szoros nagyítással a Jupiter, vagyis 10 szögperc nagyságrendben
lehetett. Mintegy két holdátmérőnyi hosszúságú fényes, szikrázó nyomot
húzott maga után, de ahhoz még nagyon világos volt, hogy az esetleges
hosszabb, de halványabb nyom látható legyen. Budapest-Csillaghegyről
nézve (47,58 fok N, 19,06 fok E) nagyon durván DDK irányban és 45 fok
magasan robbant szét, minden irányban szikrákat szórva. Hangja nem volt,
tehát messze a troposzféra fölött robbanhatott szét. Az alig szürkületben
csillagképek még nem látszottak, így sem az irányát, sem a szétrobbanás
helyét nem volt mihez hasonlítanom, tehát minden irányadat csak nagyon
közelítőleges. Nagyjából a szétrobbanás helyén jelent meg tíz-tizenöt
perccel később egy nagyon fényes csillag, messze környékén a legfényesebb,
de a rossz fényviszonyok miatt (ez épp a belső kerületek fénybúrájának az
iránya) még egy óra mulva is magányos maradt, így ezt sem tudtam
azonosítani. Ha valaki ennyiből ráismer a csillagra, az jócskán pontosítja a
szétrobbanás helyét, de ennek, persze, csak akkor van esetleg jelentősége,
ha legalább még ketten-hárman látták egészen más irányból.
Látta még valaki ezt a bolidát?
Válas György