Dátum: Tue, 31 Jul 2012 11:56:09 +0200
Feladó: Zoltán Kolláth
Tárgy: fényszennezés elleni módosítás az OTÉK-ban
Kedves Olvasók!
Örömmel tájékoztatom a fórumot, hogy sok éves munkánk és a Magyar
Építész Kamara segítségével jelentős fényszennyezés elleni szabályozás
született.
A tegnap megjelent Magyar Közlöny tartalmazza az alábbiakat:
A Kormány 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelete az országos
településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.
20.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.
évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében
meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
...
3. § (1) Az OTÉK 53. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget
úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet,
beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és
beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű
használók egészségét ne veszélyeztesse
...
j) fényszennyezés.
...
4. § (1) Az OTÉK 54. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
"Biztonságos használat és akadálymentesség"
(2) Az OTÉK 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
...
(2) Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a
fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és
kialakítani, hogy a fényhatás
a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű
és biztonságos használatát ne akadályozza,
b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse,
c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és
d) fényszennyezést ne okozzon.
Végül itt a fényszennyezés definíciója is:
1. melléklet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelethez
1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Fogalommeghatározások
38. Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé
vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába,
illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt
mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz,
beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.
Nagyon fontos, hogy az égbolt mesterséges fénylése és a horizont síkja
fölé világítás is a definícióban maradt; és hogy a rendelet minden
kültéri világításra érvényes. Ha betartatják a törvényt, akkor
gyakorlatilag nem lehet fényszennyező világítást telepíteni.
Reméljük, hogy pozitív hatással lesz a rendelet fényszennyezés
növekedésének megállítására!
üdvözlettel:
Kolláth Zoltán
elnök, MCSE