MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET - CSILLA LISTA ARCHIVUM #7622

Sándor Keszthelyi A zodiákus története


Dátum: Wed, 17 Jul 2013 20:58:54 +0200
Feladó: Sándor Keszthelyi
Tárgy: A zodiákus története


POWELL, Robert: A zodiákus története. Ford.: Cseri Krisztina. Budapest,
2011. Regulus Art Kft., BOOKPRINT Kft. (Győr) 221 p. A fordítást az
eredetivel egybevetette: I. Horváth Mária.



Az állatöv, az állatövi csillagképek, az ekliptika körüli sávban lévő
csillagok és az ezen a területen látszó mozgást végző Nap, Hold és a
szabadszemes bolygók viszonyának több ezer éves története. A szerző
asztronómiai (nem asztrológiai) szemmel és nagyon alaposan elemzi a kérdés
történetét.



A mezopotámiai, az óegyiptomi, a klasszikus görög, a hellenisztikus, az
indiai, sőt az arab csillagászatban elemzi a kérdést. Különbséget tesz a
360 fokos ekliptika egyenlően 30 fokosra osztása és az ókori (és az 1928
óta használt mai) egyenlőtlen hosszúságú állatövi csillagképei között.
Megkülönbözteti, hogy az egyes kultúrák vagy a sziderikus (azaz a
csillagokhoz viszonyított), avagy a tropikus (azaz a napéjegyenlőségekhez,
napfordulók viszonyított) zodiákust ismerték és használták. Főszereplői:
Hipparkhosz és Ptolemaiosz, de bemutatja Euktemon, Geminosz, Kalliposz,
Meton, Eudoxosz, Timokharisz, sőt Kopernikusz és Newton ide vágó
munkásságát is. Égi főszereplői: a Spica, az Antares, az Aldebaran, a
Mestartim, a Porrima, a Plejádok.



A könyv jelentős részében (pp. 152-201) közzéteszi Ptolemaiosz 48
csillagképben 1022 csillagot tartalmazó csillagkatalógusát, amelyet ő
Syntaxis Mathematica (későbbi arab néven Almagest) című művében i. sz.
138-ban közölt. Az északról dél felé csillagképenként haladó katalógus
közli Ptolemaiosz szöveges leírását az egyes csillagokról, amely itt
olvasható először magyar nyelvű fordításban.



Félve vettem le a könyvtár polcáról a keménytáblás kötetet, azt hittem az
áltudományos irodalom terméke, ám egyáltalán nem az. Érdekes
csillagászattörténeti olvasmány, sok olyan adatot, idézetet, összefüggést
mutat be, amelyről magyarul még nem olvashattunk. A szerző stílusa különös
ugyan, mert egy elemzését, hipotézisét többször, újra és újra előhozza,
mígnem az olvasó már kívülről tudja a leckét. A többszöri ismétlés a picit
döcögős fordítást is értelmezhetőbbé teszi. A csillagászaton belüli
egyetemes csillagászattörténeten belül is egy ritka jó könyvvel
gazdagodtunk!
--
Keszthelyi Sándor (Köszö)


   
Kezdőlap | Levelezőlisták