Dátum: 1998. december 3., 14:42
Feladó:
Tárgy: naporak
Kedves Kriszta!
Amennyire tudom, a naporakkal a kovetkezo a helyzet:
Teny, hogy a Nap a latohatoarnak naponta mas-mas pontjan kel, es
ennek megfeleloen naponta mas-mas a delelesi magassaga. Ennek
oka, mint tudod, a Fold keringesi sikja (ekliptika) es az Egyenlito sikja
kozti elteres (nagyjabol 23.5 fok), es hogy a Fold tengelye keringes
kozben terbeli iranyat megtartja. Helyes tehat baratod megfigyelese a
reggelente mas-mas iranyu arnyekrol. A nyari napfordulo idejen
napkeltekor az arnyek lenyegeben delnyugatra mutat, a teli
napfordulokor meg eszaknyugatra. A reggeli es az esti arnyek iranya
kozti szog (csucsa a napora talpa) vizszintes talajon telen 120 fok,
nyaron 240 fok koruli a mi foldrajzi szelessegunkon. Csakhogy a
napkelte idopontja is ugyanigy valtozik, hiszen nyaron a nappal kb.
16 oras, telen 8 oras. Tehat a napora nyaron korabban kezd el
dolgozni, s az arnyek jocskan elorehalad, mig annyi lesz az ido,
amikor telen kelne. Mivel a ket dolog ugyanazon jelenseg
„arnykepe”, a kulonbseg ellenere az arnyek, ha van, ugyanazt az
orat mutatja nyaron is, telen is. Nem itt van tehat elasva az eb.
A naporak pontatlansaga onnan ered, hogy a Nap jarasa nem csak
a Fold forgasat, hanem Nap koruli keringeset is tukrozi. Mig ugyanis
a Nap delelestol delelesig jut, a Fold tovabbhalad a palyajan, es
amekkora szoggel elfordult ekozben a vezersugara, annyival tovabb
kell fordulnia a Foldnek is, hogy a Nap megint delelesbe keruljon.
(Egy abra jobban meg tudna vilagitani a dolgot.) Es sajnos, a
vezersugar elfordulasanak szoge naprol napra valtozo. Ennek egyik
oka a foldpalya excentricitasa: telen napkozelben leven, gyorsabban
keringunk, tehat nagyobb az egy nap alatti elmozdulas is. Masfelol az
ekliptika es az egi egyenlito hajlasszoge is szamit, mert ha a Nap az
ekliptikanak azon a szakaszan jar, ahol az ekliptika nagyjabol
„parhuzamos” az egi egyenlitovel (napfordulok idejen), akkor a napi
elmozdulas vetulete hosszabb, mint amikor a ket kor talalkozik
(napejegyenlosegek idejen). E ket hatas kovetkezteben nagyjabol
kettos sinusfuggveny szerint valtozik a delelesek kozt eltelt ido, ez a
fuggveny az un. idoegyenlites vagy idoegyenlet. A leghosszabb es a
legrovidebb Nap-nap elterese Magyarorszagon fel ora korul van.
Ezert van, hogy a valodi napidot mutato, tehat egyenetlenul jaro
napora nehany perces elteressel jar az egyenletesre szabalyozott,
kozepidot (pontosabban polgari idot) mutato orainktol.
Irodalom: A tavcso vilaga (szerk. Kulin Gy.); valamint sok egyeb
csillagaszati es csillagaszati foldrajzi konyv.
Udv: Csaba Gy. G.