Datum:
Felado: [ ]
Targy: Fekete lyuk marpedig van
Sziasztok,
Eddig csendesen olvasgattam a Csillat, de gondoltam ideje hozzaszolnom.
Nem mintha relativitaselmelettel foglalkoznek, de mint csillagasz es mint
fizikus, zavar, ahogy ezt a feketelyuk kerdest megkozelititek.
Amilyen folennyel es hatarozottsaggal elutasitjatok az asztrologusokat,
amit egyebkent helyeslek, illene nemi alazattal es bizonytalansaggal
hozzaszolni olyasmihez, amirol az ahhoz valoban erto emberek, mondjuk
Einstein vagy Scwartzchild ebben az esetben, valamit allitottak.
A helyes megfogalmazas az lenne, lehetett volna, hogy
"meg tudna valaki magyarazni, hogy hogyan lehetseges a feketelyuk letezese,
ha az osszeeseshez szukseges ido a Fold koordinatarendszerebol nezve,
ha jol tudom, vegtelen?".
Mivel a relativitaselmelethez csak feluletesen ertek, a fenti
kerdes megvalaszolasat rabizom valakire, aki tenyleg ert hozza.
Abban eleg biztos vagyok, hogy a feketelyuk nem attol feketelyuk,
hogy a csillag felszine beleesett-e mar, hanem attol, hogy semmi soha
tobbe nem tud kijonni belole. A beeso anyag rendszereben egyebkent
a beeses veges ideig tart, de ezt csak erdekessegkeppen emlitem meg.
Ami a dolog kiserleti, megfigyelesi reszet illeti, a feketelyuk
letezese ma a csillagaszok szamara majdnem olyan bizonyos, mint
a reszecske fizikusok szamara az elemi reszecskek letezese, talan
meg bizonyosabb mint a kvarkok letezese. Ha csak annak a letezeseben
hinnenk, amit LATNI lehet, akkor a reszecske fizika, kvantummechanika,
elektrodinamika, stb. nagy reszet nyugodtan meg lehet kerdojelezni, pl. ilyen
kijelentesekkel, hogy "ki latott mar magneses teret?".
A kettos-csillagokban talalhato feketelyukak eseteben a feher torpeket
illetve neutron csillagokat azon az alapon lehet kizarni, hogy azok tomege
nem haladhat meg egy bizonyos kritikus erteket, kb. 1.4 Nap tomeget.
Ezt a kritikus tomeget mind az elmelet (Chandrashekar), mind a feher torpek
es neutron csillagok eszlelt tomegeloszlasa alatamasztja.
Ma mar szamos esetben biztos, hogy a nem lathato tagja a kettoscsillagnak
ennel a kritikus tomegnel sokkal nagyobb tomegu (pl. 8 Nap tomeg).
Egy galaxis kozepen levo tobb millio nap tomegu feketelyuk letezesere a
feketelyuk altal keltett gravitacios ter erossegebol lehet kovetkeztetni,
ugyanis a mag korul levo csillagok sebesseg diszperzioja a kozpont fele
haladva hegyes csucsot mutat. Ilyen merteku tomegkoncentraciot nagyon nehez
elkepzelni mas modon, mint egy hatalmas fekete lyuk formajaban. Amennyire
tudom, itt meg azert vannak alternativak, pl. orias csillagokbol allo
csillaghalmaz, de a megfigyelesek javulasaval ezek az alternativak egyre
tarthatatlanabbak. Aktiv galaxismagok eseteben a felszabadulo energia
mennyisege utal valamilyen extrem energia forrasra, es jelenleg egyetlen
jo modell van erre: egy kozponti feketelyukba behullo anyag potencialis
energiaja alakul at valamilyen modon elektromagneses (kvazar),
illetve mechanikai energiava (jet).
Udvozlettel,
Gabor
http://www.fys.ruu.nl/~toth/