Datum:
Felado: Laki Gyuri [ ]
Targy: Kozmologia
Kedves Balogh Karoly!
Biztos vagyok benne, hogy nem en leszek az egyetlen, es valoszinuleg
nem is a temaban legkepzettebb hozzaszolo, de nem birom magamban tartani
a velemenyemet a CSILLA #87-ben megjelent irasoddal kapcsolatban.
Eloszor is a keletkezesrol irottakhoz:
A tudomany szemere veted, hogy 30, illetve 10 evvel ezlott mast
mondott, mint ma. Ez csak termeszetes, hiszen a tudomany fejlodik. Eppen
az kulonbozteti meg a dogmatizmustol, hogy az uj megfigyeleseket beepiti
az elmeletebe, es ha van egy uj, a megfigyeleseket jobban magyarazni
tudo hipotezis, az felvaltja a regit.
Az osrobbanas mai elmelete szerinti kezdetre tenyleg a "mindent magaba
foglalo semmi" a jo kifejezes. :-) Ld. meg a kesobbiekben. Az igaz, hogy
ez nem tudja kizarni a teremtes gondolatat, de nem is kovetkezik belole.
Mar csak azert sem, mert a "teremtes" nem tudomanyos kategoria, igy nem
is alkalmazhatoak ra a termeszettudomanyos hipotezisek, modszerek. Olyan
ez, mintha az eldobott ko" mozgasat pszichologiai inditekok alapjan
probalnank leirni. Vagy a szerelmet akarnank a kvantumelmelettel
magyarazni... :-)
Az, hogy letezik-e a vilag objektiven, vagy csak illuzio, inkabb a
filozofia temakorehez tartozik. En nem allitom, hogy objektiven letezik,
de ez nem is fontos, mert akar letezik, akar csak kepzelem, megvannak a
sajat torvenyszerusegei, amit erdemes megismerni es leirni. Ez a
tudomany...
Azt is kifogasolod, hogy "az ok-okozatba fogódzkodó tudomány
megnyugszik abban, hogy a semmiből, nem létező indítékokból, nem létező
térben, az időtlenségből előugorjon a teljes anyagmennyiség,...".
Eloszor is a modern tudomany nem ragaszkodik mereven az oksagi elvhez. A
kvantumelmelet feltetelez valodi veletlen jelensegeket is, es ok nelkul,
"csak ugy" bekovetkezo esemenyeket is. Masodszor pedig nem kell tomegnek
"elougrania", eleg az energia is.
A felfuvodasrol:
A felfuvodo vilagegyetem mai modellje szerint a gerjesztett vakuum
gerjesztetlenne alakulasabol szarmaztatja a felfuvodast, ami azt is
megmagyarazza, hogy miert allt le. Egyszeruen elfogyott a gerjesztett.
Es mivel maga a ter tagult, a terben merheto hatarsebesseg termeszetesen
nem serult. Egyebkent ajanlanek az egesz temahoz egy nagyon jo konyvet:
a szerzoje most nem ugrik be, a cime: Az utolso harom perc.
Mas: miert kellene a vegtelenul nagy tomegeknek felrobbanniuk?
Egyebkent azt, hogy miert es hogyan nohet meg a tomeg, Te magad is
leirtad: a reletivisztikus tomegnovekedes miatt.
A tagulasrol:
Te is emlegeted a lufi-modellt, de szemmel lathatoan nem erted. Arrol
van szo, hogy a mi harom dimenzios terunk ugy viselkedik egy
negydimenzios vilagban, mint a lufi 2d felulete a 3dimenziosban. Ezert
van az, hogy az "univerzum-lufi" kozeppontja nincs benne az
univerzumban. Ugyanigy azt a jelenseget is jol szemlelteti, illetve
magyarazza, hogy miert merunk minden iranyban azonos, a tavolsaggal kb
aranyos tavolodasi sebesseget.
A Hubble-allandot a kulonbozo meresek masnak es masnak adjak meg,
ezert a szorodas. A masik ok az, hogy ez csak amolyan statisztikus
ertek, nem pedig termeszeti allando, mint mondjuk a fenysebesseg. A
vilagegyetem oregedesevel ez tenyleg valtozik, de persze nem emberi
lepteku idoben. Ez mind meg nem jelenti azt, hogy "Lejárt már az
ideje...".
A terrol:
"Ha az őskáosz valóban a nem létező térből állt elő és létrehozta a
maga 10-33 cm átmérőjű teret, majd felfúvódott és azóta tágul, akkor ez
ideig miért nem lett ritkább?" - Kerdezed. Nos, ritkabb lett. Ezert
"higult fel a hattersugarzas a mai kb 3 Kelvin ertekre...
Abban igazad van, hogy lehetett tobb osrobbanas is, de ezek nem egy
teridoben(!) tortentek, hiszen a terido is az osrobbanassal keletkezett.
(Ezert ertelmetlen az a kedes is, hogy mi volt az osrobbanas
"elottt"...)
A bekezdes tovabbi reszeben tobb fogalomzavarba is kerulsz, amihez A.
Einstein: Az specialis es altalanos relativitas elmelete c. muvenek
elolvasasat (es megerteset) ajanlom. Ezen kivul a mar emlitett Az utolso
harom perc -et is.
Uj elmelet:
Eloszor is a voroseltolodasnak ket oka van: a gravitacios eltolodas es
a doppler. Ez ad modot (tobbek kozott) egy csillag tomegenek
megmeresere.
A hullam-lassulasos elmeleted erdekes, de szerintem nem egyeztetheto
ossze a kvantummechanika alapjat kepezo hullamelmelettel. Az altalad
javasolt kiserlet valoban erdekes lenne, de nem tudom, nem szolna-e bele
a csillagok tomegenek es sugarzasuk energiajanak osszefuiggese. Ha ezt a
korrekciot meg lehet csinalni, akkor en is kivancsian varom az esetleges
meresek eredmenyet. (Hiszen a tudomany mindig is az uj hipotezisek es a
tapasztalatok osszevetesevel lepett tovabb.)
Udvozlettel:
Laki Gyuri