Dátum: 1999. február 2., 17:38
Feladó:
Tárgy: Hege-profi
Sziasztok,
Habar mikor az ejfeli Csillaban olvastam Hege-meg(e)jegyzeset, hogy
"erre biztosan masok is billentyuzetet ragadnak", azt gondoltam, en
ugyan nem.
Aztan ahogy 2 perce masolgattam lemezre a legujabb piszkestetoi
"zsanerkepeimet", hogy kivigyem a
Szegedi Csillagvizsgaloba oket, megmutogatni az MCSE
helyi csoportjanak ma esti osszejovetelen, csak belemvillant
ama gondolat, hogy hobbit ne valasszunk hivatasnak.
Erre azok a mulo hangulatok is visszaszurodtek, melyeket
az elmult evekben, a vilag kulonbozo pontjain ereztem, melyek
meggyoztek, hogy igenis jol dontottem, amikor 1992-ben a lezerek
helyett csillagaszattal kezdtem el foglalkozni az egyetemen.
Visszagondoltam az omega Centauri giga-gombhalmaz
Los Alamos-i megvizslatasara 20x60-as binoklimmal '97 juniusaban,
esetleg szinten 20x60-as nezelodesemre a svajci Alpokbol, vagy a spanyol
Sierra Nevadabol, amikor is mind-mind un. profi csillagaszati
tevekenysegem reven jutottam el a nevezett helyekre (konferencia,
meresek), es utolag is helyesloen bolintottam, hogy
igen, megerte.
Ugyanigy, mikor a Toronto melletti David Dunlap Observatory 1,88 m-es
tavcsovenek korerkelyen meres kozben setalgatva jutott eszembe, hogy
de hat en 10-12 evvel ezelott mar olvastam errol a helyrol, ahol
most iranyitom par ejszaka az esemenyek folyasat, szinten
valami olyasmit ereztem, hogy legyek bar a kozalkalmazotti
bertabla legalso soraban is akar, de akkor sem bantam meg semmit.
Lehet, hogy ezek az amator szemleletem kiugro, esetleg egyesek
szamara riaszto, visszataszito megjelenesi formai, megsem
tudom karhoztatni magam erte. Teny, hogy az emelkedett
pillanatok elofordulasa eltorpul a szamitogep monitora elott
gornyedten toltott orak-napok-hetek szama mellett es
az is teny, hogy utobbi idoben gyakran kellett a csodalatosan
derult eget otthagynom az eppen szerkesztett kezirat
hataridos befejezese miatt. En megis arra biztatnam azokat,
akik ugy erzik, hogy a megismeres nem er veget a Jupiter, vagy a
holdkraterek, planetaris kodok lerajzolasanal, ne feljenek
ralepni a nehez utra. Szerintem ugyanis nem feltetlenul
szukseges szetvalnia az emberben az amatornek es a profinak, megha
szakmanak is valasztja a nagy tudomanyt, es a "vilagrejtely
vegso megoldasaert" probal kuzdeni.
Nem, nem akarom tovabb fuzni az ertelmetlen gondolatsorokat,
talan kivilaglik a szandek. Igazabol az egeszet a legfrisebb
M64-felvetelem inditotta el, melyet mar szurkuletben keszitettunk
Piszkesteton, amikor a merest mar be kellett fejezni.
El is mehettunk volna aludni, megis, 5 percre kitartva meg
fel tudtunk venni egy relative egesz jo kepet - igy most
joggal juthatott eszembe az a 10-12 evvel ezelotti enem, aki
17-szer olvassa el a Mallas-Kreimer-fele Messier Albumot,
23-szor bamulja meg az M64 kozponti porsavjat es arrol almodozik,
hogy hatha egyszer o is tud hasonlot kesziteni. Es vegul is
hosszu evek remes szenvedesei altal (az elm. szilardtestfizika volt
a legrosszabb.. :-)) ez sikerult is.
Es most pedig vissza a legujabb kezirat ellenorzesehez...
Udv,
Kiss LAszlo