Datum:
Felado: [ ]
Targy: Valaszok
>Ezzel kapcsolatban szeretnek egy kerdest feltenni. Ezt a tagulast hogyan
>kell ertelmezni emberi leptekekben? Ugy ertem, tavolodik-e egymastol a Fold
>es a Hold, vagy meg extremebb esetet nezve: Tavolodnak-e egymastol a mi
>atomjaink? Tehat mi is tagulunk-e?
>Tudom, hogy a Hubble allandoval kiszamithato egy roppant kis merteku
>tagulas, amit a muszereink messze nem tudnak kimutatni (mondjuk az atomjaink
>eseten.) De nem erre vagyok kivancsi, hanem arra, hogy elvileg tagulunk-e,
>vagy ezt a tagulast csak extragalaktikus szinten kell figyelembe venni.
>Ha ugyanis a tagulas valoban a ter "mennyisegenek" novekedese, akkor lesz
>egy kerdesem errol a voroseltolodasrol.
Termeszetesen extragalaktikus szinten. Az Univerzum nagylepteku
szerkezetenek leirasakor az ot kitolto anyagot egy homogen suruseg-eloszlasu
idealis folyadeknak (nincs belso surlodas) tekintjuk, melynek molekulai
a galaxishalmazok.Nem vesszuk figyelembe a galaxisok halmazon beluli
mozgasat, a csillagok galaxison beluli mozgasat, a bolygok csillag koruli
keringeset es igy tovabb. Hasonloan, ahogy pl. egy marev test mozgasanak
leirasakor is szamitason kivul hagyjuk az atomi elektronallapotokat.
Az Altalanos Relativitas-elmelet ertelmeben a gravitacio gorbulte teszi
a teridot. Nem csak a teret, henem a TERIDOT, ugyanis lehet a ter gorbuletlen
euklideszi, de a terido gorbult.Ilyen az Univerzum terideje, ha a surusege
megegyezik az un. kritikus suruseggel.A tagulo Univerzum modellje egy ilyen
globalis szinten gorbult terido, nem szamol a helyi nagy tomegsurusegeknel
(pl.galaxismagok, fekete lyukak) letrejovo igen eros terido-gorbuletekkel.
> 3.Az elsosorban a csillagokban, de altalaban
az Univerzumban megfigyelheto
>He H aranya.
>Errol egy kicsit ha lehetne bovebben, hogyan
>bizonyitana ez az Osrobbanas elmeletet??
Az csillagokban talalhato helium mennyisege kb. ket- ketesfelszerese
annak,mint amennyi bennuk kialakulasuk ota hidrogenbol H-He fuzioval
keletkezhetett.A csillagok magjaban vegbemeno H-He magfuziohoz 15 millio K
homersekletre van szukseg.Hogy es mikor keletkezett ez a He felesleg?
Erre ad magyarazatot a Forro-Univerzum elmelete.A jelenlegi tagulo
Univerzum valamikor sokkal surubb es joval magasabb homersekletu volt, pl.
volt 15 millio K homersekletu is. Ekkor keletkezhetett a tobblet helium.
Felmerulhet a kerdes, hogy a magasabb rendszamu elemek atommagjai miert
nem epultek fel.Egy rovid valasz tobbek kozt: nem volt ra idejuk.
Akiket reszletesebben is erdekel a tema irjanak vagy csillaba, vagy a
fenti Email cimemre, szivesen ajanlok irodalmat,hisz errol a temarol
oldalakat,sot konyveket lehet irni.
>" Az Osrobbanas- ill. Forro-Univerzumelmeletet harom fontos megfigyeles is
>alatamasztani latszik.
> 1.A Tagulo Univerzum:a galaxisok ill.inkabb galaxishalmazok szetfutasa
>a Hubble Effektus.
> 2.A kozmikus hattersugarzas (2,7 K) felfedezese 1965.
>Jelenleg a COBE vizsgalja.
> 3.Az elsosorban a csillagokban, de altalaban az Univerzumban
>megfigyelheto
>He H aranya."
>Hawking Az ido rovid tortenete cimu muveben azt a nezete't fejti ki, hogy a
>vilagegyetem hatartalan ugyan, de veges, egy rossz hasonlattal olyan, mint
>a foldgomb. Ilyen esetben azonban nincsen szukseg a keletkezesehez
>szingularitasra, masreszt az ido nem egyenrangu a terrel, hanem terme'ke,
>kovetkezmenye annak, mivel lassan emelkedik ki belole, ahogy a gorbe valik
>el lassan a vizszintestol.
>Ha nem vagyok nagyon tolakodo, megkerdezhetnem, Hawking ezen gondolata a
>fentiek fenyeben hogyan all meg, azaz megall-e egyaltalan.
>Udv
>Tamas
Hawking gondolatai nem allnak ellentetben az Osrobbanas elmeletevel, ilyet
legjobb tudasom szerint O: nem is allit, vagyis azt, hogy az Univerzum
valamikor nem volt nagyon suru es nagyon forro.Az Univerzum teridejenek
leirasakor a t=0 pillanatban vegtelen surusegu es vegtelen homersekletu
valodi fizikai szingularis allapotot eredmenyeznek az Einstein-egyenletek.
Hawking a kepzetes ido bevezetesevel oldja fel a szingularitast.Pontositasul
O: a terido hatartalansagarol beszel.Azt, hogy a Vilagegyetem veges,vagy
vegtelen, nem az elmelet, hanem az Univerzum atlagos surusegere vonatkozo
csillagaszati megfigyelesek donthetik el.
Ui:mindegyik temahoz szivesen ajanlok irodalmat,olyat is amely nem
hemzseg egyenletektol.
Udvozlettel:Forgacs Gyula