Dátum: 1999. február 19., 12:13
Feladó:
Tárgy: Re: 1946-49
"Ha az 1946-49 közötti eredményekhez mérjük teljesítményünket, bizony
szégyenkeznünk kell. Ma azonban nincs olyan nagyhatású vezéregyéniségünk,
amilyen Kulin György volt - megkockáztatom, hogy talán az egész országban
nincs még egy ilyen karizmatikus személyiség." - írja Mizser Attila a
MCSEKLEV #773-ban.
Távol álljon tőlem, hogy kétségbe vonjam Kulin György nagyszerű
egyéniségét, de az akkori sikerek alapja az ő személyén kívül az volt, hogy
azok a kulturális forradalom évei voltak. Az államilag támogatott kulturális
forradalom adta a jó hátszelet Kulin György remek vitorláiba. Ezt manapság
politikai indíttatásból divat tagadni vagy elhallgatni, pedig nem kéne. De
hát tudva lévő, hogy a magyar lónak nincs is háta, csak két másik oldala.
Nemcsak a hasonló karizmatikus egyéniség hiánya teszi most nehezebbé a
helyzetet, hanem az akkoritól lényegesen eltérő körülmények is, az, hogy az
állam most már nem támogatja, csak tűri az amatőrcsillagászatot és a
csillagászati ismeretterjesztést. A nagy történelmi egyéniségeket mindig a
történelmi helyzet termeli ki. Pozitívum viszont, hogy most már alig van
szükség a házilag bütykölt távcsövekre, egyre többen meg tudják fizetni a
gyári távcsövet, ha mást nem, hát legalább egy 5-10 könyv árába kerülő
egyszerűbbet. (Hm, 1949-ben egy ócskapiaci színházi látcső fele sem jött ki
tíz könyv árából, de ez már másik sztori.)
Válas György