Dátum: 1999. február 22., 14:22
Feladó:
Tárgy: re: feny, elmeletek, felresiklas...
Kedves Gyozo!
En ugyan nem vagyok fizikus, csak fizikus hallgato, de amiket irtal,
az oszinten szolva megremisztett. Biztosra veszem, hogy "dgy" sem
fogja szo, azaz e-mail nelkul hagyni a dolgot, de en sem allhatom meg.
Ami legszemetszurobb az irasodban az az, hogy piszkosul ragaszkodsz a
golyokhoz, csak azokkal tudsz operalni, modellezni. Pedig a fenyt nem
lehet golyokkal modellezni! A fotonok nem golyok! Igen, tudom honnan
eredhet e megrogzott hited, a kozepiskolak szinte mindegyike megfelelo
hatterismeretek hijan a feny fotonmodelljet tanitgatja, ahol a fotonok
rugalmasan utkozo golyok. Nos, ez az egesz onnan ered, hogy Einstein
megkapta a Nobel dijat a fotoeffektus ertelmezeseert, es ezzel vagy
50 evre visszavetette a sugarzaselmelet fejlodeset. Ugyanis Einstein
-akinek erdemeit egyaltalan nem akarom csokkenteni, s hogy is jonnek
en ehhez, de sajnos ez igy van, johiszemuen elsodorta a fizika iranyvonalat,
hisz meg nem tuidhatta azt, amibol a kvantummechanika kinott-, szoval
ugye volt egy problema: kiraksz egy valamilyen femet/kristalyt fenyre,
es azonnal merheto a fotoaram. Ugye, ha a fenyt, mint energiat fogod fel,
es szamolgatod, hogy mennyi ideig kell besugarozni az anyagot, hogy akar
egeytlen elektron is annyi plusz energiara tegyen szert, hogy elszakadjon
a kristalyracsbol, akkor iszonyuan hosszu, pontos szamra nem emlekszem, de
millio eveket is kaphatsz. De a fotoeffektus rogton merheto, akkor hogy van
ez? Jott Einstein, es mondta, hat kerem, a feny olyan, hogy fotonok vannak,
amik kis energiacsomagok, ahogy te is irtad. Es kialakult a fotonkep, mert
ha egy foton eltalal egy elektront, akkor rogton ki tudja lokni, es meg
van magyarazva a jelenseg.
Csakhogy van egy olyan tudomanyag, amit kvantummechanikanak hivnak, illetve
ma mar ez is szerteagazik, de kedves Gyozo, ajanlanam figyelmedbe, hogy
mielott barminemu vilagrejtely megoldasat kozzetenned magasabb forumokon is,
mint ez a lista, alaposan tanulamnyozd at a kvantummechanika, legalabb
alapjait. Most had ne terjek ki eme ag bovebb ismertetesere, egy, nem akarom
senkinek az idejet es turelmet tulsagosan igenybe venni, ketto, en is csak
most tanulgatom, es nem igazan erzem magam kompetensnek. Mindenesetre
valami olyasmirol van szo, hogy a kvantummechanika nem ismer olyat, hogy
golyocska foton. Itt az egyes reszecskeket un. hullamfuggvenyek irjak le,
amelyek abszolut ertekenek negyzete valoszinuseg ertelmu, azt mondja meg,
mekkora valoszinuseggel talalod az adott reszecsket egy adott terreszben,
amikor is elvegzed a merest. Ugyanis a reszecsket egeszen addig nem is
lehet lokalizalni, csak amikor mersz, ugymond akkor ugrik be ez a hullam-
fuggveny egy allapotba, es akkor ehhez az allapothoz tudsz rendelni egy
helyet, vagy egy sebesseget, vagy egy energiat, de egy adott idopillanatban
nem letezik egy golyo, aminek minden parameteret egyszerre ismered. A
meromuszerek, mint a szemed is, makroszkopikusak, es ezeknek a viselkedeset
egesz maskepp lehet latni, mint a mikroszkopikus reszecskeket. Ugye elegge
butan hangzik, hogy egy Trabant at tud menni egy betonfalon, pedig a
kvantummechankiaban ez sem lehetetlen, csak a valoszinusege oly csekely,
hogy nem tortenik meg. De ha a targyad meretet csokkented, nem egy
Trabantot akarsz atkuldeni egy betonfalon, hanem mondjuk egy elektront
egy olyan potencialgaton, ha ugy tetszik falon, amin nem tudna atjutni,
mivel energiaszintje joval alaconyabb annal, akkor azt latod, hogy ez
mar megtortenhet, sot, meg is tortenik. Lasd pl. a pasztazo alagutmikroszkopot,
ami az elobb vazlatosan emlitett alagutjelensegen alapszik: ez a mikroszkop
mukodik, es az egyik legjobb, ha nem a legjobb felbontokepesseggel. Es az
alapja a kvantummechanika, ami egy elmelet, szinte kizarolag
matematika, jelolesek rendszere, ezek logikusan es alaposan felepitett
egysege. Megfigyelesi, kiserleti tenyek kenyszeritettek ki, azonban
sokaig nem fogadtak el, mert mint ahogy Te is irtad, csak azt hiszed
el, ami kiserletileg bizonyitott. Nos, ez azert kicsit helytelen dolog,
mert amit Te nem latsz (mint ugye az a foton is, ami elment melletted),
de mas bebizonyit levezetesekkel, de Te esetleg nem ismered, vagy nem
erted, az attol meg letezhet!!! Ilyen a kvantummechanika is, sok dolgot
elore megmondott, es ugy is lett, kesobb megtalaltrak, bizonyitotta valt
ugymond, a Te szamodra is, kiserletileg.
Ugye hogyan is mukodnek a tudomanyos elmeletek? Van egy jelenseg, szuletik
ra egy magyarazat, egy elmelet, ami megmagyarazza a jelenseget, de nem
csak azt az egyet, hanem mas, mar addig ismert es bizonyitott tenyekre,
megfugyelesekre, meresekre alapul, nem a levegoben log, es csak egy dolgot
ertelmez, hanem illeszkedik az addig felepitett "varba", mint jo tegla.
No, de ezzel meg nem elfogadott az a dolog, jonnek a kiserletek (esetleg
csak evek, evtizedek multan), es a kiserleti eredmenyeknek osszhangban
kell lenni az elmelettel. Ha nem, ugy az elmelet megdol, a teglat kiveszik
a falbol, es johet a potlas. A kvantummechanika mar tobbszor bizonyitott,
rengeteg kiserlet igazolta. Es ha egy ilyen elmelet reszekent olyan
allitasok szuletnek, amelyetknek meg nincs meg a kiserleti bizonyiteka,
vagy ne adj Isten, nem is lesz, lehet, akkor ezeket az elkepzeleseket
nem lehet pusztan amiatt hulyesegnek, elfogadhatatlannak itelni, mert
en, Te nem ismered, nem erted, nem tudo/tudom elfogadni. Ha egy ilyen
jol bevalt elmelet resze, meg ha nincs is "bizonyitva" kiserletileg,
csak papiron levezetve, amit Te nem fogadsz el, attol meg sokkal nagyobb az
esely arra, hogy jo az a teoria, es masok esetleg mar epitenek is ra, es
lehet, hogy ez az epitkezes hoz egy olyan dolgot, ami mar a Te szamodra
is bizonyithato lesz, es akkor Te is belathatod, hogy az alapok is jok.
Tehat, mar megbocsass, nem tudom, milyen a vegzettseged, mennyi idos vagy,
de ugy erzem, nem igazan termeszettudomanyos a gondolkodasod, es az
emlitett dolgokhoz kepest hianyosak az ismereteid a temaban. Nekem
nemkevesbe, egyelore, remelem, ez meg valtozik egyetemi eveim alatt.
Tehat mindenekelott javasolnam temakorben valamilyen kvantummechanikai,
meg ha csak alapmu, ismeretterjeszto konyv olvasasat elsosorban. Nem lehet
ragaszkodni a golyosoros fenymodellhez pusztan azert, ert csak azt lehet
elkepzelni, mert golyokat mar lattal, fotonokat meg nem. Gondold csak el
a kovetkezot: ketdimenzios lenyek elnek egy gombon, egy haromszog meg egy
negyszog osszeveszik azon, hogy az egyiknek tobb oldala van, aztan elindulnak
mergukben egymasnak hatat forditva a ket ellenkezo iranyba, azzal a tudattal,
hogy soha tobbe nem latjak egymast. De -ha egyenletes es azonos sebesseggel
mennek es tartjak az itanyt- elobb-utobb talalkoznak a gomb atellenes pontjan,
es ertetlenul neznek egymasra. Nem ertik, hisz nekik csak jobbra-balra
elore-hatra van, fol meg le nincs, a gombot nem tudjak elkepzelni, mert meg
nem lattak olyat, nem is tudnak latni, hisz ket dimenziosak, a gomb meg
harom.áEs akkor jon egy ketdimenzios fizikus (Zweistein), es megalkotja az
elmeletet a harmadik dimenziorol, meg a gombrol, aminek az arnykepe az o
vilagukban egy kor, amit ismernek, es ebbol talan valami kepuk is
lehett a gombrol, de pontosan elkepzelni es felfogni nem tudjak megse.
No, akkor ez a fizkus hazudik-e, hulyeseg az elmelete, vagy igaz? Innen,
a harom dimenzios terbeol nezve egyertelmu, nem ugy a ket dimenzios
gombrol, ahol lenyeink elnek. Remelem, erted a pelda tartalmat, es nem
felreerted, mint egyesek: en nem at allitom most, hogy 132 dimenzio van,
es hogy a Vilagegyetem nem is olyan, mint mi hisszuk, es az UFO-k meg
egeybek ott a 42 dimenzio kornyeken szorakoznak velunk es terugralnak,
nem, en azt hiszem, hogy a Te, es sokunk gondolkodasa foldhozragadt,
a szo szoros ertelmeben, csak olyan dolgokbol tud epitkezni, amit lat
a kornyezeteben, amit kezzel meg tud fogni, beleharapni, megszagolni,
es ami nem ilyen, azt nem fogadja el. Nos, ugy erzem, a pelda elgge jol
ravilagit ennek a felfogasnak a hibajara. Szoval ne mondjuk azt, hogy
a fotonok golyok, golyosorokkal modellezhetok. Ez valahol a szazad
elejen szepen illeszkedett az eterelmeletbe, amit ugye KISERLETILEG
dontott meg Michaelson&Morley. Talan Emanuell Kant volt az, aki
utolsokent megtette (meg ugymond akkor elfogadottan), hogy anelkul
alkotta meg elkepzelset a Vilagegyetemrol, hogy nem ismerte meg
szukebb kornyezetet sem: sohasem latta a tengert. Tehat a javaslatom:
a mindenfele elmeletek megalkotasat meg kellene elozze az adott tema
aktualis irodalma elolvasasa es megertese, jelen esetben, a csillagaszat
es fizika koreben ezt igen jol megteszik egy egyetemen, illetve ott
megadjak az alapot a tovabbi, sajat kutatasokhoz, elmeletek alkotasahoz,
stb-hez.
Vegul csak egy kis reszt hadd idezzek leveledbol, ami ugy erzem, a
mai fizikuskbol igen heves ellenkezest valtana ki:
". Az altalam ismert surusegi becslesek
az anyagra nezve 10 a 34.-en a vakuumra 10 a 70. en es 10 a 96. on
kozott van . Ez a modell ha belegondolunk , megmagyarazza hogy mozgo
fenyforras eseten sem terjedhet gyorsabban a feny , es magyarazat a
doppler efektusra is , gondolok itt a vakuum , mint vivo frekvenciajara .
Ha viszont ez igy van , sok mindent at kell ertekelni a mai fogalmak
kozul . Ehhez csak azt kell feltetelezni (bebizonyitani) hogy van egy
kozeg amiben az anyag letezik , es erre nyujthat bizonyitekot a feny
furcsa termeszete . Pl az impulzus terjedesi sebessegebol kovetkeztetni
lehet a kozeg tulajdonsagaira . Ujra lehet majd merheto fix szamokkal
, adatokkal dolgozni , eltunik minden kepzetes resz , homalyos bevezetett
valtozok , amik csak az egyenlet helyesseget szolgaltak eddig ."
milyen surusegrl beszelsz? energiasuruseg, impulzussuruseg, mi a mertekegyseg?
Nem latom at, hogyan magyrazza leveled az emlitet dolgokat.
Milyen kozeget keresel, maiben az anyag letezik? Hadd en idezzem ismet az
eter-elmeletet es bukasat...
Ez a merheto adatokkal, fix szamokkal dolgozas nagyon emlekztet azon
diakokra, akik egy fizikai feladat megoldasanal nem egyszerusitik a
kepleteket, hanem rogton beirjak a szamadatokat, es azokkal szamolnak,
gyakran a mertekegysegeket is mellekelve (mint az elobb a surusegnel), es
persze a vegeredmenyt se tudjak dimenzionalisan elhelyezni.
Tartok tole, szamodra a kvantummechanika tele lenne "homalyosan bevezetett
valtozokkal", "kepzetes reszekkel", amik pusztan egy matematikai apparatus
resze, aze a matematikae, amik alapjan a mai vilagunk mukodik.
Elnezest mindenkitol, nagyon hosszura sikerult, de ugy erzem, maga az
eltevelyedes, ami az idezett sorokban relylik, az elegge veszelyes, es
ennyit mindenkepp megert, sot, megkivant.
barati udvozlettel,
Furesz Gabor