Datum:
Felado: [ ]
Targy: gondolatkiserlet a lyukal
O:-irta > [ ]
ezt: > ter ido freq
>
> A csillag sajat magaba zuhan bele , jo melyen. Ha nincs semmifele kulso
> rahatas eleheti e az abszolut 0 erteket ,vagyis, hogy az esemenyhorizont teljesen bezarodjek...
A ket dolog nem egy es ugyanaz, az esemenyhorizont az a terresz, amitol
beljebbrol elvileg semmifele dolog nem johet ki (vagy megis?) ennel
viszont lehet kisebb az az anyag(?)darab ami az ezt letrehozo
gravitaciot eloidezte. A fekete lyuk nem 0 meretu
> Ehhez fel kellene bomlania az osszes elemi
> kotesnek , a leheto legnagyob anyagszuruseg pedig azt hozna magaval,
> hogy az elemi reszecskek egymashoz ernek... Ha jol emlexem ugy sejtik a
> fekete luk anyaga vas lenne, vagy annak a kornyeken tortenik meg az
> osszeomlasa a csillagnak . De ha felbomlanak a kotesek akor valoban az ?
No itt egy kis felreertes foroghat fenn. A vas valoban az az anyag ami a
fuzios (egyesuleses) magreakciok soran utoljara letrejon energiatermeles
mellett. Ennel nehezebb elemek viszont a szethasadasukkal tudnak
energiat felszabaditani (hogy pontosan hogy az itt egy kisse hosszu
lenne, de egy magfizikus nehany het ora (nap, het, ...) alatt biztos jol
elmagyarazna)
A fekete lyuknal kisebb tomegu, es igy kisebb nyomasu neutroncsillagok
is, mint azt a nevuk mutatja (nem vascsillagok) neutronokbol allnak,
amik a nyomas hatasara a protonokba belepreselodott elektronokbol, es az
egyebkent is neutronkent letezo neutronokbol allnak. Mellesleg meg egy
osszeomlo csillagban is a hidrogen ionok igen jelentos mennyisegben
vannak.
szoval a feketejuk minimum neutronok- (vagy mas) de semmikeppen nem a
szokvanyos fogalmak szerint vett anyag (proton+neutron+elektron+...)
alkotja.
> Tehat tenyleg bezarodik a horizont, vagy csak iszonyat lassuan johet ki
> belole barmi....
A mai felfogas szerint csak befele mehet barmi- azthiszem ezt nem fogjuk
meglatni kozelebbrol-
> A teljesitmenye is elegendo az adoberendezesnek, hogy a
> kozvetitett jel kilepjen a horizont fele.... ugye onnak egyertelmu mar,
> hogy eljut hozzank. De mennyi ido alatt, milyen spektrum tolodassal er
> ki a jel ?
Ha valahogy kijutott, akkor fenysebesseggel jon (hogy mifele uton, ha
nem a felszinre merolegesen indul azt ne firtassuk), elvileg vegtelen
nagy spektrumtolassal, bar ha mar kijutott , akkor jussun mondjuk kicsit
tavolabb, es akkor az ottani gravitaciobol mar szamithato a
voroseltolodasa. pl a kemeny rontgenben kiindulo vivofrekit a
hosszuhullamu radioddal veheted:)
> Van egy erdekes fekete luk. Egy kvazar mellett. Jobban mondva
> fenytanilag ket kvazar talalhato egymas mellett. HA valoban egymas
> mellett vannak ugy ahogy a meresek allitjak, regen egymasba zuhantak
> volna. A kivontak egyiket amasikbol nem tom milyen modszerrel es egy jol
> korulhatarolhato teruletet kaptak... Ott van a fekete luk. NGC akarmi
> szamon katalogizaltak. Nos ha mindent elnyel akkor ez a gravitacios
> tukrozodes hogyan johet letre ?
Az adott fenysugarak nem mentek tul kozel az adott nagytomegu
egitesthez, csak annyira, hogy a gravitacios tere mindket fenysugarat
kisse meghajlitotta , mondjuk mindkettot 1"-el, akkor a ket kepet
egymastol kb 2"-re latjuk. Ha pontosan a tomeg mogott lenne a latott
objektum, es az elterito tomeg gombszimetrikus grav. teret hoz letre
akkor jon letre az un. Einstein gyuru, vagyis az objektum kepet egy
gyuruben latjuk.
Tamas