Datum:
Felado: [ ]
Targy: Csillagaszati vitatema
(az elozoleg lekozolt cikk javitott valtozata)
CSILLAGASZATI VITATEMA
keletkezesi fogalmakrol es uj elmeletrol
A csillagaszattudomany jelenleg a legcsodalatosabb eredmenyekkel kapraztat
el bennunket, mely minden elismerest megerdemel. Van azonban egy sajnalatos
arnyoldala is, mely a keletkezes magyarazatat nyujtja, minden realitast
nelkulozve. Errol szol az alabbi dolgozat.
A keletkezesrol
A modernkori keresesek nem tudnak mit kezdeni a soha meg nem fejtheto
talannyal, hogy a Vilagegyetem mikeppen keletkezett. A kezdet kereseseben
semmivel sem jutottak elobbre azzal, hogy ma egy, szinte vegtelennek
mondhato, paranybol indulnak ki. A sokfele lefutott elmelet tamogatoi sorra
hatterbe szorultak, ugyanigy a kb. 30 evvel ezelotti – nagy elorelepesnek
szamito – elmelet is, mely szerint az oskaoszt izzo tuzgombkent fogadta el
a tudomanyos vilag. Utana 10 ev sem telt el, es egy mereszebb elmelet
latott napvilagot, mely szerint az oskaosz fekete lyuk volt. Ez ugyan
kevesbe volt fenyes elmelet, de gyokeret vert, es probalkozasok tortentek
az osanyag minimalizalasanak iranyaba, egeszen addig, mig kimondtak, hogy
az nem volt nagyobb egy pingpong-labdanal, esetleg nehany dm atmeroju
gombnel. A nagy kerdes ezzel sem oldodott meg. Jelenleg azt vallja a
tudomany, hogy az osanyag lete elso 10[-43] masodperceben csupan 10[-33] cm
atmeroju volt, surusege pedig 10[94] g/kobcm, melynek felrobbanasa utan
10[-33] mp alatt felfuvodott a Vilagegyetem. Eszerint az oskaosz 25
nagysagrenddel volt kisebb, mint egyetlen atom?
Megszuletett tehat A MINDENT MAGABA FOGLALO SEMMI elmelete.
Lezarhato-e ma ez az elmelet? Semmi esetre sem. Legyen bar ezer elgondolas,
egy sem tudja kizarni a teremtes gondolatat. Ez a teny arra kell, hogy
intse a kutatokat, hogy ne magyarazzak a megmagyarazhatatlant, meg a
hittudomany nyelven sem, mert meglehet, hogy csupan az erzekszerveink altal
letrehozott tudatunkban letezik a Vilag, fizikailag csakugy, mint maga az
anyag. Az elemi reszecskek sem a hasadasbol keletkeznek, hanem az
energia-felvetelbol, mely vegtelen sok reszecsket kelthet.
Kulonos, hogy az ok-okozatba fogodzkodo tudomany megnyugszik abban, hogy a
semmibol, nem letezo inditekbol, nem letezo terben, az idotlensegbol
elougorjon a teljes anyagmennyiseg, hogy megszulje a Vilagmindenseget,
magaba rejtve minden termeszeti torvenyt, az elet inditekat es a
transzcendencia vegtelen elemeit. (Az osanyag eloallasara termeszetesen nem
alkalmazhato a hatarozatlansagi elmelet.)
A felfuvodasrol
A felfuvodas kiegeszito elmeletkent kapcsolodik az oskaosz-paranyhoz, hogy
azonnal, szinte a jelenlegi teljes terrol lehessen gondolkodni, a mintegy
17x10[9] ev esemenyei felett. Ez az esemeny – mint allitjak – ugyancsak
hallatlan ropke ido alatt jatszodott le, csupan 10[-33] mp-re volt szukseg.
Azt azonban az elmelet nem arulja el, hogy mekkorara fuvodott fel a
Vilagegyetem. Ha ezt a csillagaszat megmondana, akkor ki lehetne szamitani
a tagulas sebessegenek ismereteben, hogy most mekkora. Ezt azonban csak
becsulni szokas, oriasi elteresekkel. Ha mondjuk 6x10[9] fenyev sugaru
gombig nott ez a sebesseginflalodas, akkor 2x10[48]-szor haladta meg a feny
hatarsebesseget. Aki ezzel egyetert, annak arra kell gondolnia, hogy az
irdatlan sebessegu felfuvodas gyakorlatilag soha le nem lassulhat, de az
elmelet szerint megallt, es azota a kitoltott ter folyamatosan tagul.
Vajon mibe utkoztek a vegtelen sebessegunek mondhato tomegek? Minek
kovetkezteben valtott at “csigatempora", hogy azutan atadja magat a
hatarsebesseg torvenyenek?
Mint tudjuk, a fenysebesseg eseteben a tomeg vegtelenne no. (A
sebessegnoveles energiajaval tomeget novelunk.) Vajon nem kellett volna – e
sok vegtelen tomegnek letrejonnie a sebesseg inflalodasa kovetkezteben?
Mikeppen lehetett volna sok vegtelen tomeg az oskaosz veges tomegebol?
Egyebkent pedig ezeknek a vegtelen tomegeknek a letrejottuk pillanataban
azonnal fel kellett volna robbanniuk, vagyis ki sem alakulhatott volna a
Vilagegyetem, hanem csupan orok tuzijatek vegtelen folyamata allt volna
elo.
A keletkezes es felfuvodas elmeletenek kemenyen ellentmond a Vilagegyetem
tomeg-energia egyenertekusege. A kiindulo ossztomeg es energia egyenlo
kellene, hogy legyen a Vilagegyetem ossztomegevel es energiajaval. Ezt
azonban meg becsulni sem lehet, igy az oskaoszra vonatkoztatott elmeletek
nem egyebek fiktiv feltetelezeseknel.
A tagulasrol
A tagulo Vilagegyetem elmeletenek nagyon sok ellentmondasa van, bar a
meresek szinte kezzelfoghatoan igazolni latszanak.
Eloljaroban le kell szogezni, hogy mivel a Vilagegyetem egeszerol nem
alkothatunk valos kepet, az eddig megismert kozmikus kornyezetunk veges
reszleteinek tulajdonsaga nem terjesztheto ki a Vilagmindensegre, es foleg
nem vezethetok vissza a keletkezesig. Az ugynevezett luftballon-modell,
mely annak szemleltetesere van hivatva, hogy a ter minden pontja, minden
iranyba egyenletesen tagul – egyaltalan nem a valosagot tukrozi. Ha ugyanis
volt osrobbanas, akkor az expanzio gombszimmetrikusan hatott, egy pontbol
kiindulva. Ennel fogva leteznie kell a bennunket szallito galaxisunkkal
ellentetes iranyu tavolodasnak is, es nem merhetnenk (megkozelitoleg sem)
tolunk minden iranyban egyenlo ertekeket, ahogy azt a Hubble-effektus
alapjan ertelmezik, mely azt a kozepkori nezetet sugallja, hogy mi vagyunk
a vilag kozepen. Mivel azonban nem vagyunk kozepen, a tavolodasok valosagos
sebesseget sem merhetjuk, hanem csak az iranyunkba eso komponenseiket.
Ezekbol az kovetkezik, hogy nagyon kis reszet ismertuk meg eddig a
vilagkornyezetunknek, mert nem eszleltunk tolunk ellentetes iranyu
tavolodasokat, sem szelso csillagokat. Ha pedig ilyet nem talaltunk, ez
minimum azt jelenti, hogy legalabb nyolcszor akkora Vilagegyetemmel van
dolgunk, mint eddig hittuk.
Mas tenyezo is ugyanerre az eredmenyre vezet, tudniillik a Doppler-effektus
ertelmezesevel mert tavolodasi sebesseg valamely objektumra neha a
fenysebesseget megkozelito erteket ad, mondjuk 240,000 km/mp-et, a
tavolsagra pedig 16x10[9] fenyevet. Termeszetesen a fenykibocsatas
ugyanennyi idovel ezelott tortent, es tekintve, hogy az objektum 80%-os
fenysebesseggel tavolodik, ma mar tovabbi, kb. 13x10[9] fenyevvel tavolabb
van tolunk, igy mondhatjuk, hogy mintegy 30x10[9] fenyev sugaru objektumrol
van tudomasunk.
Egyebkent nincs elfogadhato magyarazata annak, hogy a nagyobb tomegek
nagyobb inditosebesseget kaphattak volna.
Lejart mar az ideje a Hubble-allando hirdetesenek is, melyet lete ota
modositgatni kellett, es ma mar 50 es 120 kozott szorodik, de ha mondjuk
15x10[9] fenyevre akarnank alkalmazni, akkor meg 20 sem lehetne az erteke.
Mi hat ebben az allando?
A terrol
A ternek az anyaghoz kapcsolasa onkenyes ertelmezes es csupan azt a celt
szolgalja, hogy a vegtelenseg fogalmat kizarja.
Ha az oskaosz valoban a nem letezo terbol allt elo es letrehozta a maga
10[-33] cm atmeroju teret, majd felfuvodott es azota tagul, akkor ez ideig
miert nem lett ritkabb? (Ha szabad ezt a bizarr allitast alkalmaznom.) Mi
tagul, ha semmifele reszecskevel nem bir? Ha pedig ugy van, ahogy a
tudomany ma allitja, akkor ugyanezen az alapon letrejohetett szamtalan mas
osrobbanas is, tolunk nagyon tavol, es mindegyik letrehozhatta a maga zart
vilagegyetemet, – amikeppen, mint mondjak, zart a mienk. Ezen az alapon
okkal feltetelezheto, hogy a mi Metagalaktikank egy vegtelen “lyukas sajt"
egyik urege.
Ezzel a felfokozassal azt kivanom erzekeltetni, hogy a ter vegtelen, es a
sokfele gorbuletu es dimenzioju elkepzelesek csupan matematikai kellekek az
elmeletekhez.
E gondolat arra figyelmeztet bennunket, hogy talan nem is a ter gorbe,
hanem csak a homogen – es talan euklideszi terben – a gravitacios mezok,
maga a ter pedig magasabb rendu eleme az Univerzumnak, mint az anyag.
Okkal feltetelezheto az is – ha ugyan tenyleg volt osrobbanas –, hogy
megiscsak zart a Vilagegyetem, es egyszer ismet osszeroskad.
Kerdezem: vajon osszeroskad vele a ter is? (Mivel semmifele kolcsonhatasa
nincs az anyaggal.) A valasz nyilvan “nem". Ha pedig van osszeroskadas,
akkor lehetett mar sok expanzio is a multban – de akkor mi ertelme van a
terelmeleteknek?
Uj elmelet ajanlasa
A csillagaszati kozlesekbol ismeretes, de ketsegbe vonhato nagy tavolsagok
es sebessegek ertelmezesere teszek javaslatot, melynek alapja az a
feltetelezesem, hogy az elektromagneses hullamok nem tartjak meg millio es
milliard evek alatti utjuk soran a frekvenciajuk allandosagat, hanem abbol
veszitenek, es igy a Doppler – effektuson feluli voroseltolodast mutatnak.
Ennek bizonyitekat foleg abban latom, hogy pl. egy csaknem fekete lyukka
valt objektumbol kilepo fenysugar nagy gravitacios voroseltolodast szenved,
a csillagaszat pedig ezt ugy iteli meg, hogy igen nagy az objektum
tavolsaga es sebessege.
Velemenyem szerint az elektromagneses hullamok is egy elhalasi folyamatban
szunnek meg, melynek velejaroja a frekvencialassulas. En azt gondolom, maga
az a teny, hogy e hullamok kvantumos szerkezetuek, meg nem bizonyitek arra,
hogy a frekvenciajuk orokke valtozatlanok maradhatnanak, annal is inkabb,
mert egyreszt ezeket utjuk soran sok eros gravitacios es intersztellaris
reszecske akadalyozza, – masreszt pedig meg semmi valtozatlant nem talalt a
tudomany.
Amennyiben ez az allitasom helytallo, akkor ujra kell ertelmezni a tagulas
elmeletet, a keletkezesi elmeleteket es magat a teret is.
A Doppler-elv szerinti mereseket tehat ovatosan kell kezelni, mert nem
tudhato, hogy hol van az a hatar, ameddig megbizhato eredmenyt nyujt.
Meggyozodes nelkul bar, de biztosnak tekintem, hogy nagy tavolsagokra csak
korrekcioval alkalmazhato a Doppler-elv.
Bizonyosnak tekintem, hogy az elektromagneses hullamok frekvenciaja a
tavolsaggal aranyosan csokken, mely csak igen nagy tavolsagok eseteben
erzekelheto.
Szerintem a nagyobb energiaju hullamok kesobb halnak el, tehat kisebb
voroseltolodast szenvednek, mint a gyengebbek. Javaslom ennek
megvizsgalasat olyan nagy tavolsagu objektumok eseteben, melyek szeles
spektrumban sugaroznak.
Ha a leheto legkisebb es legnagyobb energiaju hullamokkal vegzett,
kelloszamu meres ezt az elgondolast alatamasztja, akkor bizonyossa valik a
frekvencialassulas tenye.
Kelt.: 1997. majus ho
Balogh Karoly
Zalaegerszeg
Becsali ut 44.
8900
HUNGARY