MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET - CSILLA LISTA ARCHIVUM #98

Mekkora a Vilagegyetem?
Ezer bocs mindenkitol....
Koszonet a Valaszoloknak es akadekoskodas
Re: Attachments
Fekete luk
Re: Forgo higanytukor
fekete lyuk kep
Szavazasi eredmenyek


Datum:
Felado: [ ]
Targy: Mekkora a Vilagegyetem?



<E level 1996 augusztusaban irodott>


Uj szemlelet a csillagaszatban
– Mekkora a Vilagegyetem?



A 70-es evek vegen meg az volt a csillagaszat allaspontja, hogy a megismert
ter mintegy 6 milliard fenyev sugaru gomb, melyben kb. 30 milliard (!)
galaxis van, es mindez 6 milliard evvel ezelott keletkezett az “oskaosz"
felrobbanasa kovetkezteben. Napjainkban ezek az adatok mar lenyegesen
modosultak, mivel a csillagaszok gyakran mernek 15 milliard fenyev
tavolsagbol erkezo fenyt, sot meg tavolabbrol erkezot is egy-egy irdatlan
sebesseggel tavolodo objektumrol. Igy tehat az osrobbanas idopontjat 17-20
milliard evben valljak elfogadottnak, e belathato teret pedig 15 milliard
fenyev sugaru gombnek.

A tudomanyos allaspont szerint a Vilagegyetem 55,000 km/mp sebesseggel
tagul a ter minden iranyaba, de a nagy tavolsagu objektumok lenyegesen
nagyobb, 180,000-275,000 km/mp sebesseggel rohannak az osrobbanas helyetol.
Ezeknek az adatoknak alapjan az alabbi kovetkezteteseket lehet okkal
levonni:
A 15 milliard fenyev tavolsagbol erkezo feny csak a regmult uzenetet hozza,
mert ugyanennyi idovel korabban indult el, csak most erkezett hozzank. A
kozben eltelt ido alatt – ha a fenysebesseg 2/3-aval tavolodott az objektum
– mar 25 milliard fenyev tavolsagban kell lennie. Tehat legalabb ekkora
sugarunak kell tekintenunk a Vilagegyetemet! Ez cafolhatatlan teny! Ha a
tagulasi sebesseg a Foldrol nezve a ter minden iranyaba azonos, ez vagy azt
jelenti, hogy eppen a kozeppontban vagyunk, vagy azt, hogy a ternek csak
egy reszet latjuk be. Ez utobbit bizonyitja, hogy nem talaltak a
csillagaszok a terben semmi olyan reszleget, melyet az osrobbanas tolunk
ellentetes iranyba dobott.

Abban az esetben pedig, ha e Foldrol eppen az elvi kozeppontig latunk,
kifele pedig a “szelso" csillagig, akkor is minimum ketszer akkora a sugaru
a Vilagegyetem, mint amekkoranak ma a tudomany vallja, vagyis kereken 30
milliard fenyev sugaru, ill. nyolcszorosa az elfogadottnak. Termeszetesen
semmi valoszinusege nincs annak, hogy mi volnank a kozeppontban, ami ujabb
bizonyitek arra, hogy csak egy reszt ismert meg a csillagaszat a
Vilagegyetembol, mert semerre sem latunk szelso csillagot. Ezek tukreben
tehat a 30 milliard fenyev sugar is ovatos becslesnek tekintheto!

Ha a Vilagegyetem epitoelemei, a galaxisoknak nevezett csillagvilagok –
melyek pl. 100 milliard Nap-szeru csillagot foglalnak magukba – olyan
mennyisege letezik e terben, melyet a tudomany vall, akkor mennyi
lehetseges, ha nem 6 milliard, hanem 25 milliard sugaru a Vilagegyetem?
Mivel a gomb terfogata a sugar kobevel aranyos, e kb. negyszeres sugar
kereken 2 billio (ketszer 10 a 12.-en) galaxist tetelez fel. (!)

Az irdatlan meretek csodalatat az eletterre is ki illik terjeszteni, mely
az ugynevezett langyos bioszfera elmeletre alapozhato. Az elmelet
ertelmeben minden tizezredik egitest lehet lakott. Ha feltetelezzuk, hogy
atlagosan minden Nap-szeru csillagnak 5 bolygoja van (es csak 25 milliard
fenyev sugarral szamolunk!), majd ezek szamat elosztjuk 10 ezerrel,
megkapjuk, hogy hany lakott bolygotarsa letezhet Foldunknek a
Vilagegyetemben. Ennek eredmenyekeppen az 1-es utan nem kevesebb, mint husz
nullat kell irnunk!

Ez tehat az ember es a Vilagegyetem aranya, feltetelezve, hogy a vilag nem
vegtelen! Tetelezzuk most fel, hogy a feny hullamtermeszetere alapozott
meresek nem helytalloak, mivel nem bizonyitott, hogy a millio es milliard
evek alatti utja soran nem csokken-e a frekvenciaja a voroseltolodas fele.
Ismeretes, hogy a legnagyobb tavolodasi sebessegekre kapott – a feny
hatarsebesseget megkozelito – ertekek helyessege megkerdojelezheto.
Ezenkivul szamos mas csillagaszati ismeretben is ott rejtozik az allando
frekvenciara alapozott bizonytalansag. Pl.: Ha az osrobbanast koveto,
10[-33] mp alatti “felfuvodas" az atomos anyagga szervezodes elott zajlott
le, akkor mikeppen tettek szert bizonyos objektumok a tagulasi sebesseg
sokszorosara?

Az sem lehet valosag, hogy mig a Vilagegyetem egy masodperc toredeke alatt
fuvodott fel, a kovetkezo pillanattol pedig az 55,000 vagy akar 275,000
km/mp-es “csigatempora" valtott volna at. Mi fekezte volna le a szinte
vegtelennek mondhato sebesseget?

Az itt felsorolt ellentmondasok vagy durva filozofiai hibak, vagy
helytelenul ertelmezett meresek eredmenyei. Mivel a tapasztalat szerint
nincs semmi allando, igen nagy a valoszinusege annak, hogy a
fenyfrekvencia, altalanosabban: az elektromagneses hullam sem tartja meg a
teljes elenyeszesig a frekvenciajat.

Ezt tamasztja ala a mar bizonyitott gravitacios voroseltolodas is. A
frekvencialassulast aligha lehet bizonyitani, de analog modon ertelmezheto
a hangfrekvencia tulajdonsagaval, mely viszont megmerheto. Ha az
elektromagneses hullamrol bebizonyosodik, hogy nagy tavolsagokban veszit a
frekvenciajabol, akkor at kell ertekelni az egesz kozmologiai modellt, a
tavolsagokat es sebessegeket, meg kell kerdojelezni a Vilagegyetem
tagulasanak kerdeset is, sot el kell vetni a legmodernebb keletkezesi
elmeletet is, mely szerint:

“A Vilagegyetem tortenetenek elso 10[-43] masodperceben az anyagsuruseg
10[94] g/cm3 volt, az osanyag atmeroje pedig 10[-33] cm. A kemenyvonalas
ateistak ezzel a szulemennyel eljutottak a MINDENT MAGABA FOGLALO SEMMIig,
hogy a teremtes gondolatat kizarjak, bar ezzel sem ertek el a lenyeghez.
Talan ok maguk sem hiszik, hogy a semmibol, nem letezo inditekbol, nem
letezo terben hirtelen megjelent volna az osanyag es azonnal megszulte
volna a Vilagmindenseget, magaban rejtve minden csodalatra melto termeszeti
torvenyet es az eletet. Az ilyen vegkovetkeztetes semmivel sem nyujt
hihetobb valaszt, mint az, hogy teknosbekak tartjak a vilagot.

Ezek utan ha valaki megis elhiszi, hogy ilyen modon allt elo a
Vilagmindenseg, az vegye fontolora, hogy ugyanilyen alapon tortenhetett
szamtalan mas osrobbanas is a vegtelen terben, melyhez csak annyit kell
tudni (ellentetben a tudomanyos felfogassal), hogy a ter sokkal
magasabbrendu eleme a Mindensegnek, mint az anyag!


Zalaegerszeg, 1996 Augusztus 30.


<Szeretnem, ha ez az eszmefuttatas mas nyelveken is terjedne, ezert
barmilyen modon valo kozzetetelehez hozzajarulok.>



Balogh Karoly
Zalaegerszeg
Becsali ut 44.
8900
Hungary

   
Kezdőlap | Levelezőlisták