Dátum: 1999. április 7., 9:37
Feladó: KSZ --
Tárgy: Voros valtozok
Igen! A Meteor 1998. evf. 12. számaában van Kiss László-Szatmáry
Károly: Vörös változók feketén-fehéren címü cikke. Elég nehéz cikk és
bizony elkerülte a figyelmemet, hogy ebben is szólnak a vizuális és a
fotoelektromos fényességméresek viszonyáról a 28-29.oldalon. Röviden:
Az RY DRA változót mérte 1984-94 között R.R.Cadmus ami csillagász
fotoelektromosan és ugyanazen időben a MCSE változócsillag észlelői
észlelték szemmel (persze távcsőben), és ezt 10 naponta kiátlagolták.
Nos a két adatsor tökéletesen azonos értékü, 0,1 mg-osan egyezően
hullámzik, nem vehető észre különbség.
A szerzők szerint a vizuális észlelések viszonylag nagy (legalább +-
0,3 mg) egyedi hibájának hatását a fénygörbék átlagolásával lehet
csökkenteni. Az átlagpontok hibája az átlagértéket megadó egyedi
észlelések számának négyzetgyökével arányosan csökken. Ha pl. 10
adatom van, akkor 0,3 mg osztva négyzetgyök 10-el ami már kb. 0,1 mg
pontosság.
Na akkor ez még egy konkrét tanulmány erről. Eszerint 0,1 mg
pontosságunk megvan, ez azonos a fotoelekromossággal. Ki tud még
ilyen cikket?
Más. GÖNCÖL ügyben. A magyar népnek az ősidőkben ,azaz a uráli,
Levédiai, Etelközi időkben, sőt a honfoglalás után is egészen a
kereszténység felvételéig voltak táltosaik. Ezek orvoslással,
jóslással, csillagászkodással foglalkozó akkori "tudósok" voltak,
áldozatokat mutattak be, ismerték a gyógynövényeket, égi
jelenségeket. Nos a magyar nép leghíresebb ilyen táltosa volt Göncöl,
akit halála után a magyarság emlékezete az égre helyezett. Azóta ott
halad Göncöl a szekerén az égen. Persze a csodás táltos szekere nem a
hagyományos módon rúddal előre meg----hanem hátra, farolva halad,
magyarul rükvercben.
KESZTHELYI SANDOR