Dátum: 1999. június 15., 0:32
Feladó: Taracsa'k Ga'bor --
Tárgy: Mirol is van szo
Azok kedvéért, akik nem olvasták az eredeti fénytorony cikket, felteszem a
listára a text formára egyszerűsített változatát, nem hosszú. Elolvasva a
szöveget azt hiszem, hogy mondjuk nagy nemzeti ünnepeinken, például
augusztus 20-án este a tűzijáték helyett - egy fél órás műsorként talán még
meg is nézném. De minden éjszaka, estétől-reggelig, ez egy horror... A
dolog még annál is sokkal veszélyesebb és nehezebb, mint azt a rövid
közvetett reakciók sejteni engedték. Itt minden be van dobva, amivel ma a
döntéshozókat befolyásolni lehet. Nem lesz könnyű dolgunk.
Persze én nem feltételezek rosszhiszeműséget a tervezőkről, egyszerűen csak
aról lehet szó, hogy más rugóra jár az agyuk, mint a miénk. Valószínűleg
eszükbe sem jut, hogy ami nekik esetleg életük, művészi pályájuk csúcsa,
azzal az alkotással végső soron nem adnak, hanem elvesznek valamit a többi
embertől. Tehát bármennyire is (jogosan) fel vagyunk háborodva, a durva
támadás valószínűleg kevesebbet ér, mint a meggyőzés. Világossá kell tenni,
hogy ennek a műnek nem csak előnyei vannak, amit a tervezők igyekeznek
agyonhangsúlyozni, hanem hátrányai is. Nagyon sok embernek többféle -
jórészt persze pénzben közvetlenül nem mérhető - érdekét sérti. Márpedig ha
nekem maga Artur Rubinstein akarna minden éjjel, estétől-reggelig az
udvaromon zongorázni; vagy Pablo Picasso festené tele folyamatosan minden
ablakom üvegét; vagy esetleg a leningrádi Balett táncolna végig naponta
újra és újra a veteményeskertemen (ha volna) akkor is azt mondanám,
köszönöm, nem kérem. A művészet találja meg a maga helyét ott, ahol
elsősorban ad és nem elvesz, ahol épít és nem rombol, ahol örömet okoz és
nem bosszúságot. A torony belsejét azt csinálják meg, ha van rá pénz! Az
akár szép, jó, érdekes és hasznos is lehet. Csak kívülről ne öntsék le
fotonszósszal.
Tehát az eredeti cikk:
(www.nepszabadsag.hu -> Archiv -> 1999. június 11. -> Kultúra)
[Népszabadság Online]
57. évfolyam, 134. szám 1999. június 11., péntek
Grandiózus fénytorony
Egyedülálló vállalkozás a millennium apropóján
Egyedülálló vállalkozásra készül Csáji Attila képzőművész és Polónyi
Károly várostervező: a millennium apropóján a lágymányosi
egyetemváros területén egy grandiózus fénytornyot szeretnének
felépíteni. A mű mintegy 500 millió forintba kerül, de az alkotók
szerint minden esély megvan rá, hogy 2001. augusztus 20-ra a torony
legfontosabb részei elkészüljenek.
Első hallásra talán nem egyértelmű, hogy mi is az a fénytorony, és
hogyan kell felépíteni. Először is kell hozzá egy harminc méter
magas, valódi torony – acélszerkezettel. Aztán szükség van még
néhány speciális lézerfényforrásra, fénymobilokra, tükrökre, egy
lencse- és prizmarendszerre, számítógépekre és még néhány apróságra,
amelyeket az építmény tetejére, egy üvegprizma belsejébe kell
telepíteni. Az épület feletti fénytér lézerlátványa ebben az
üvegprizmában születik: innen lép ki a külső térbe, és nagyjából
50-60 méteres magasságban válik láthatóvá.
A fizikában járatlan ember kételkedve fogadja, de tény, hogy a
lézerkép egy olyan „vetítőernyőn” is megjelenhet, amely szabad
szemmel nem látható, csak a fény képes érzékelni. – A fényjelenség
szürkülettől pirkadatig lesz látható – mondja Csáji Attila. – Előbb
egy zöld színű, a végtelen térbe futó fénytengely válik majd
láthatóvá, amely sötétedéskor lassan kinyíló kúppá válik, mint egy
fényvirág. Később íves szirmokra tagolódik, meghatározott időnként
szivárványágakkal gazdagodik, aztán eltérő geometriai formákat ölt.
A teljes sötétség beállta után óránként – az időkerék szimbólumaként
– egy lángoló gyűrű fonja majd körbe a fénytengelyt. Az egész
fénytorony alapkoncepciója egyébként arra épül, hogy az oszlop a
legősibb alapszimbólumok egyike, azéletfa-világfa leegyszerűsített
mása. A fény-életfa pedig a magyarság életerejét, 1100 éves
kárpát-medencei létét, ezeréves államiságát szimbolizálja.
Az igen érdekesnek ígérkező fényjáték azonban nem minden. Sőt,
valójában nem más, mint magának a fénytoronynak a propagandája,
elsősorban a turisták és az érdeklődők csábítására szolgál.
Feltehetőleg hatékonyabb lesz bármilyen egyéb reklámnál, hiszen a
torony feletti virtuális látványt 10-20 kilométeres távolságból is
lehet látni, sőt az ég felé törő fénytengely az ország légterébe
belépő repülőkről is jól kivehető majd.
Csáji Attila szerint a fénytorony igazi szenzációja az az állandó
kiállítás lesz, amit az épület földszintje alatt húsz méter
mélységig hatoló térben alakítanak ki. A tér közepén helyezkedne el
a „múlt fénylő kútja”. Videotechnika és az úgynevezett
szuperpozíciós rendszer segítségével – örvénylő formákból –
ritmikusan konkrét képek bontakoznak majd ki, amelyek a magyar
kultúra legkiemelkedőbb alkotásait idézik fel.
– Rendkívüli látvány lesz, amint a kavargó formákból a látogatók
szeme előtt nyeri el az alakját a Parlament, a Lánchíd vagy a jáki
templom – állítja a fényművész. – A fénykút köré pedig építenénk egy
kettős spirál alakú holografikus fényteret, amelyen végigsétálva
mintegy száz képen – hologramok és különböző fényformák segítségével
– az elmúlt 1100 év számos kulturális-történelmi kincse, valamint
kiemelkedő tudósainknak, művészeinknek a portréja elevenedne meg.
Természetesen készen vannak a tervek a torony többi részének –
magának az épületnek – a hasznosítására is: itt kapna helyet a
magyar Kepes Központ. Az elképzelések szerint az intézet
fénylaboratóriumai, komputergrafikai és videostúdiói ideális teret
biztosítanánaktöbbek között a képző- és iparművészek posztgraduális
képzésének.
A tervezők számításai szerint a fénytorony elkészülte után
önfenntartóvá válna, hiszen kiemelkedő turistalátványossága lenne az
országnak. Csáji Attila szerint persze nem az a cél, hogy a
látogatók egy helyen – mint egy kulturális bevásárlóközpontban –
találkozzanak a magyar kultúra látványosságaival, hanem épp
ellenkezőleg: a fénykiállítás csinál majd kedvet ahhoz, hogy élőben
is megtekintsék például az esztergomi bazilikát, a Kolozsvári
testvérek Szent György-szobrát, vagy éppen a szent koronát.
Az önfenntartásig azonban el kell jutni. A számítások szerint a
fénytorony felépítése mintegy 500 millió forintba kerül. A tervezők
szerint csak a munkák megindulásához van szükség állami támogatásra.
A szponzorációs cég – amellyel az alkotók tárgyalásokat folytatnak –
biztos abban, hogy a torony 2001. augusztus 20-ra elkészül.
[kép]
Az illetékesek mindenesetre felkarolták a fénytorony ötletét. A XI.
kerületi polgármester, a két felsőoktatási intézmény – a Műszaki
Egyetem és az ELTE – egyetemi tanácsai támogatásukról biztosították
a művészeket. Az egyetemek például ingyen engedik át a lágymányosi
egyetemváros területén a fénytorony megépítéséhez szükséges telket.
Hámori József kulturális miniszter a munkák megindításához több
tízmillió forintos összeget helyezett kilátásba, de támogatást ígért
Pokorni Zoltán, az oktatási tárca vezetője is. Kroó Norbert, a
Magyar Tudományos Akadémia újdonsült főtitkára vezetésével pedig
hamarosan egy bizottság alakul majd a tudomány, a művészet és a
közélet vezető személyiségeiből, hogy felügyelje a fénytorony
építését.
Cseri Péter
Taracsa'k Ga'bor