Dátum: 1999. október 15., 19:30
Feladó: Kiss László --
Tárgy: kozeli hidrogenfelho
Sziasztok,
Vegre relevans informacio is elhangzott:
> Nevük: Claudine Laurent, Alfred Vidal-Madjar (nesze neked
> francia!), Jean Aodouze és Paul Bruston A Francia Tudományos Kutatóközpont
> munkatársai. A felhő átmérője a látható égen 40 fokos szöget ér el.
Ezek alapjan kiderult a hatter.
Bocs, jon egy kis angol:
Title:
Is the solar system entering a nearby interstellar cloud
Authors:
VIDAL-MADJAR, A.; LAURENT, C.; BRUSTON, P.; AUDOUZE, J.
Affiliation:
AC(CNRS, Laboratoire de Physique Stellaire et Planetaire, Verrieres-le-Buisson,
Essonne, France) AD(Meudon Observatoire, Hauts-de-Seine; Paris XI, Universite,
Orsay, Essonne, France)
Journal:
Astrophysical Journal, Part 1, vol. 223, July 15, 1978, p. 589-600.
Szoval egy Astrophysical Journal-ban 1978-ban megjelent cikkrol van szo,
amelyben (termeszetesen) pl. egy szo sincs a Nemezisrol, meg
a tobbi szenzaciohajhasz szagu dologrol. Minden angolul
tudonak javaslom atlapozasat, amit a
http://adsabs.harvard.edu/abstract_service.html
cimen ejthetunk meg (Authors: vidal-madjar, Publication Date
From: 1978, To: 1978, harom cikket dob ki, az elso a kerdeses.
A 'G" beture klikkentve elolvashatjuk az eredeti cikket angolul,
oldalankent, de letolthetjuk es ki is nyomtathatjuk.
Rendkivul tanulsagos osszehasonlitani az eredeti cikk
es annak modern kori interpretaciojat a kulonbsegek
nagysagrendjeinek felbecslese erdekeben.
Csak egy kiragadott pelda, amit azert nem allok meg, mert nem szeretnem,
ha a h..seg ragados lenne.
> özeledik, s mivel az átmérője 40 fok, így tekintélyes darabot elhomályosít
> az égből,
Nos. A csillagkozi anyaggal foglalkozok a por- es gazfelhok hatasat
azok vorosito effektusaval szoktak jellemezni. Korulbelul
arrol van szo, mint ami miatt a lemeno Nap is voros: a csillagok
fenyebol a koztunk es a csillagok kozott levo por- es gazfelhok
kiszorjak a kek osszetevot, ergo a megfigyelt csillagszinek
vorosebbek lesznek. Ezt kvantitative egy E(B-V) jelu
szinexcesszus parameterrel lehet leirni, ami a (B-V) (olv. be minusz ve)
szin (kek tartomanybeli fenyesseg minusz a sarga tartomanybeli fenyesseg)
gazfelhok miattt fellepo megnovekedeset jelenti.
Az idezett szerzok cikkukben a kovetkezoket irjak:
"A lehetseges felho iranyban a csillagok vorosodeseinek eloszlasa
arra utal, hogy ket kulonbozo fazis letezik: a) alacsony vorosodes (...)
b) magas vorosodesu fazis, aminek kb. 0.1 magnitudoval nagyobb
a szinexcesszusa az elso fazisnal".
Ugyanott, az 5. abrarol jol latszik, hogy kb. 0.1-0.15 magnitudos
excesszus az atlagos ebben a tartomanyban, ami enyhe bizonytalansaggal,
de konnyen atalakithato a lathato szinkepben okozott elnyelesse
(kvazi elhomalyosito hatassa), mivel a teljes
elnyeles magnitudoban kb. 3*E(B-V). Azaz a teljes elnyeles
a felho altal nem eri el a fel magnitudot.
Ez semmikeppen nem tuntet el egy hipotetikus Nemezist
(amirol ismetlem, egy szo sincs ama cikkben, csak egy
zavaros gondolatmenet tarsitotta ossze oket), hiszen
a voros tartomanyban az ilyen felhok gyakorlatilag
teljesen atlatszanak. Az a fel magnis elnyeles leginkabb
a sarga szinre vonatkozik, ahol a latasunk a legerzekenyebb.
A szerzok egyebkent a deuterium/hidrogen arany iranyfuggo
valtozasainak magyarazatakent domboritjak ki felveteseiket,
ami mint (sajnos) minden tudomany, magaban hordozza az
unalmat _is_. Allitasaikat vegig eros kerdojelekkel
targyaljak es az esetleges klimatikus hatasokat a 12 oldalbol
osszesen 1/6 oldalon reszletezik, szinten csak mint
esetleges forgatokonyvet.
Bocs a hosszu reagalasert, de ha eddig meg tudtuk orizni a
Csillat...
Udv,
Kiss Laszlo