Dátum: 1999. december 13., 8:00
Feladó: Külső hozzászóló --
Tárgy: Szupernovak
Dalos Endre keresere tovabbitom a Csillara az alabbi irast!
****************
Kedves Csillások!
A közelmúlt égi jelenségei, Berkó Ernő szupernóvája, a nóva Aql, meg a
legutóbbi egyik csillában Válas György említette galaktikus szupernóvák arra
késztettek, hogy megismételjem a Draco 49. számában (1993-ban) írt
összeállításomat. Bevezetőben talán még annyit, hogy a Válas Gy. írásában
említett 1320 körüli szupernóváról nem tudtam, 1998-ban elkerülteŞa
figyelmemet, de az ismert szupernóvák táblázatába azt is bekombináltam.
Teszem ezt azért is, mert tudom, hogy a kezdő csillagászkodók körében többen
ezzel a témával még alig találkoztak, és tudom azt is, hogy sokan nem mernek
kérdezni. Készítettem ezt nem utolsó sorban a paksi társaságomnak is!
ESEDÉKES LENNE MÁR EGY SZUPERNÓVA!?
A világban igen elterjedt kérdések manapság a fantasztikumok, az ufók, a
földön
kivüli lények, a bermuda-háromszög, valamint a csillagászattal kapcsolatban
az
asztrológia (mindezek, egy valamennyire olvasott és tanult ember számára
tudjuk
hogy nem léteznek), az ősrobbanás, a fekete-lyukak és a szupernóvák.
A szupernóvák valószínüleg a ŔszuperŞ szó révén kerültek az érdeklődési
körbe.
A nóva szó újcsillagot jelent, a szuper viszont nem mégújabbat, hanem
mégfényesebbet (mégjobban láthatót) jelent. Azonban végeredményben nagyon is
öreg csillagokról van szó mindkét esetben.
A NÓVÁK fényessége néhány óra vagy nap alatt 10-13 mg-t növekszik. A
fénykibocsájtásuk az erdetinek 10.000- és több 100.000-szerese. A jelenség
kettős rendszerekben játszódik le, úgy, hogy a nagyobbik, az óriáscsillagról
anyag áramlik át a nagytömegű törpecsillagra, amelyet felforrósít és azon
robbanásszerű kitörést okoz, miközben onnan egy vékony héj válik le, amely
nagy
sebességgel eltávolodik.
Nóvakitöréseket évente 20-30-t is látunk a tejútrendszerünkben, azonban a
szabadszemes jó láthatóság (3-4 mg) határát ritkán érik el. Legutóbb ilyen
volt
az l975. augusztus 30-án feltűnt Nóva Cygni, amely elérte a 2 mg-t.
Természetesen én magam is láttam, akkor nagy meglepetésre majdnem olyan
fényes
csillagként, mint a Deneb, és annak szomszédságában (ha azt az egyszerű
ember
is észrevette volna, talán ufónak gondolta volna?), elhalványulása több
hónapig
is eltartott, mint az a nóvákra jellemző.
A SZUPERNÓVÁK a Nóváknál is fényesebbek, fénykibocsájtásuk az erdetinek
millió
és milliárdszorosa is lehet, és ez által fényességük 15-19 mg-t is
emelkedhet
egyik napról a másikra. A létrejöttük szerint a szupernóvák két típusát
ismerjük:
I. - típusú szupernóvák az öreg csillagok közül is az öregebbek közé
tartoznak.
Kitörés alkalmával elérhetik a -21 abszolút magnitúdót, az átlag -18,7 mg.
Valamennyi galaxistípusban megtalálhatók, többnyire kettősrendszerekben
keletkeznek (mint a nóvák).
II. - típusú szupernóvák az öreg csillagok közül a fiatalabbakból
keletkeznek.
Átlagos abszolút fényességük elérheti a -16,3 mg-t, de általában csak a
spirálgalaxisokban fordul elő. Nem kimondottan kettősrendszerekből
keletkeznek,
egy nagytömegű összeomló csillagból is létrejöhetnek.
Valamennyi típusnál, kitörés után gázfelhő jön létre és az nagy sebességgel
távolodik keletkezési helyétől. Gyakoriságuk jóval kisebb mint a nóváké,
mindössze 3-5 db évszázadonként (és galaxisonként). Tejútrenszerünkben
azonban
ezeknek csak töredéke látható, hiszen annak középponti vidéke a
túloldaliakat
eltakarja. Míg más galaxisokban sok szupernóvát sikerült megfigyelni, addig
galaxisunkban nagyon keveset. Érdemes lenne ezeket áttekinteni és ezekből
következtetni az Ŕesedékes szupernóváraŞ.
Eddig ismert (?!) galaktikus, szabadszemes szupernóvák táblázata:
Neve Éve Típus Hol mg. Táv.fé. Maradvány
? 185
? 369
?? 386
?? 393
? 1006 I. -10 10.000
Kínai 1054 II Tau -6 5.000 Rák köd+rád.forr.
?? 1181
Rosat 1310-30 Vel
?? 1408
Tycho 1572 I Cas -4 15.000 rádióforrás
Kepler 1604 I Oph -2,6 35.000 gázfelh.+rád.forr.
3 CAS 1653-77 Cas -6 (+2)
Cas A 1740-45 II Cas -3,8 10.000 gázfelh.+rád.forr.
A több bizonytalan adat mellett a táblázat utolsó két sorában, közölt időben
kellett lenie egy-egy szupernóvának, de lehet, hogy a kette egy és ugyanaz.
Ugyanis a CAS csillagképben van egy rádióforrás (CAS A), amely a
legerősebben
sugároz és az csak szupernóva maradvány lehet. Miért nem vették észre a
csillagászok, nem tudni. Lehetséges, hogy annakidején az alacsony horizont
feletti magassága és az észlelőhelyek rossz átlátszósága miatt nem volt
látható?
Különféle átlagokat és valószínűségeket számolva Ä aminek ugyan nincs
értelme Ä
ESEDÉKES LENNE MÁR EGY SZUPERNÓVA feltűnése az égbolton, amelyre 1604 óta
vár
valamennyi csillagász és mi amatőrök is. Ezért érdemes most láthatóságukrol
egy-két gondolatot leírni.
Egy I. típusú (-21 mg) abszolútfényességű szupernóvát alapulvéve,
azok milyen látszó fényességűek különböző távolságból:
Ha a szupernóva a táblázatban látható 5-50 ezer fényévnyi távolaságban
tűnne fel (ilyen távolságban vannak a nyilthalmazok, a planetáris
ködök és a közelebbi gömbhalmazok), fényessége olyan lenne, mint az
éjszaka látható Vénusz (-4,3 mg), Jupiter (-2,5 mg), Szíriusz (-1,6
mg) stb. A laikus embernek fel sem tűnne. A távolabbi természetesen
még halványabb és jelentéktelenebb.
Ha ennél közelebb tűnne fel, akkor érdemes összehasonlítani a Nappal
(-26,85 mg) és a Holddal (-12,75 mg), de a tűzgömbök is érhetnek el
ilyen fényességet, pl az 1974 dec.4-én (UT 17:55:28) Csehszlovákia
és Nyugatnémetország felett elszáguldott tűzgömb -23 mg volt, ott
a zenitben. Én magam is láttam, amely árnyékot vetett (el tudom képzelni,
hogy hányan nézték UFO-nak) és legdélebbi észlelés volt.
A csillag távolságaban supernóva
feltűnő fényessége
Deneb, Alfa Cyg 1800 fé. -12 mg
Polaris, Alfa UMi 360 fé -16 mg
Merak, Béta UMa 60 fé -20 mg
Procion, Alfa CMi 11 fé -23 mg
Toliman, Alfa Cen 4,3 fé -25,4
A táblázatot áttanulmányozva látható, hogy még a legközelebbi csillag
átalakulása esetén sem lenne veszélyben a földi élővilág, (de mondhatnánk
a Naprendszer), mert egyetlen esetben sem érné el a Nap fényét, hőjét, stb.
vagyis.
A csillagok úgy jöttek létre, legalább is környezetünkben, hogy egymás
életét ne veszélyeztessék!?
DALOS ENDRE (PAKS)