Dátum: 1999. december 13., 12:29
Feladó: Kiss László --
Tárgy: Re: nova
> keletkeznek a novak?
A klasszikus novak olyan kolcsonhato kettos rendszerek, amelyben
a nagyobb tomegu komponens egy kismeretu, igy nagy surusegu
feher torpe, amely az altalaban fosorozati, esetleg
orias sarga-voros kiserocsillagtol anyagot sziv el a
ket csillag kozotti belso Lagrange-ponton keresztul.
Ez a tomegatadas az atvitt perdulet es annak megmaradasa
miatt kialakit egy akkrecios (befogasi) anyagkorongot
a feher torpe korul, amelyben az esemenyek tortennek.
Ha elegge gyors a tomegatadas (mondjuk 10^-4-10^-6 naptomeg/ev),
akkor az akkrecios korongban akkora homerseklet es nyomas
johet letre, ami elegendo a hidrogen-helium fuziohoz,
azaz nuklearis tulfutas kovetkezik be, az akkrecios
korong jelentos resze gigaszi hidrogenbombakent folrobban.
Ilyenkor a rendszer osszefenyessege durvan 1 nap alatt
olyan 100 ezerszeresere no, ekkor az addig lathatatlan
(tul halvany) kettoscsillag kvazi uj csillagkent, novakent
foltunik.
PAr fontos aprosag, amit meg kell jegyezni.
1. A fenti kolcsonhato kettos-modell lenyegeben
alkalmazhato a torpe novakra, szimbiotikus valtozokra
es I-es tipusu szupernovakra, _am_
a. torpe novakban nincs nuklearis tulfutas, ott az
akkrecios korong hidrodinamikai, viszkozitasi
tulajdonsagai valtoznak meg hirtelen,
jelentosen osszehuzodik es a feher torpe
gravitacios terben folizzik a gazanyag
az atalakulo potencialis energia segitsegevel.
Itt a tomegatadas is jellemzoen 3-4 nagysagrenddel
kisebb
b. szimbiotikus valtozokban a masodkomponens
is lehet nagytomegu, felfuvodott voros orias,
van fuzio
c. I-es tipusu szupernovakban is nagytomegu
a masodkomponens, gyors az anyagatadas es nem
az akkrecios korong, hanem maga a feher
torpe nem birja a nyomast es osszeomlik.
2. A fenyvaltozasi amplitudo alapjan osztalyozni
novakra es szupernovakra (par Csillaja ez tortent)
felrevezeto. A II-es tipusu SN-ek eleve
voros, vagy kek szuperoriasok, felrobbanasukkal
akar csak 10 magnitudot fenyesedhetnek.
Ezzel szemben volt nova (eppen a Nova Cyg 1975),
aminek kobo 20 magnitudo volt a felfenyesedese
(10 ezerszer 10 ezer, kvazi szazmillioszoros
fenyesedes). Szoval az nem jo, mindig
spektroszkopiara van szukseg, hogy mar az elejen
megmondhassuk, mirol van szo.
Legyen most ennyi.
Udv,
Kiss Laszlo