Dátum: 2000. március 6., 14:53
Feladó: Valas Gyorgy --
Tárgy: Re: A naporak nem hazudnak
> Pedig a Fold
> tengely koruli forgasa nagyon is allando. Nagyon pontos idomerest tesz
> lehetove! A Fold ugyanis 23 ora 56 perc alatt tesz egy fordulatot es ezt
> nagyon allandoan, pontosan teszi evezredek ota. Ezt persze a csillagokho
z
> kepest viszonyitva teszi, azaz ha megfigyelunk egy csillagot deleleskor,
> ugyanott lesz 23 ora 56 perc mulva.
> Arrol nem a csillagaszok tehetnek, hogy mindennapi elet nem ezt a
> nagyon pontosan periodikus jelenseget hasznalta fel: azaz peldaul a
> nap kezdodhetne akkor amikor az Arcturus felkel, del lenne amikor az
> Arcturus delel, este pedig amikor az Arcturus lenyugszik. Hanem ezek a
> butuska emberek a Napot tettek meg koznapi eletuk iranyitojava!
> Keszthelyi Sandor (KSZ)
A napórák ideje lejárt, ma már csak kedves kuriózumok. "Ezek a
buuska emberek" már évtizedek óta nem a Napot teszik meg köznapi
életük irányítójává, hanem a csillagoknál is nagyságrend
ekkel
pontosabban járó, maguk készítette szerkezeteket. Pillanatnyilag
néhány cézium atomóra összehangolt járása a bázis, ezen al
apszik az
UTC. A szóban forgó órák közül a két legpontosabb, hideg
céziumatomokkal működő óra Bouderben (Colorado, USA) és Pári
zsban
található. (Lásd:
http://www.omikk.hu/omikk/haromt/hirek/astro/nistf1.htm .)
Ezekkel az órákkal mérve számottevő mértékben megnőtt
a csillagidő napjának hossza a másodperc eredeti (a
csillagidőhöz igazított) definiciója alapjául
szolgáló időpont, az 1900-as év kezdőpontja óta. Ezért
kell időnként (legutóbb az 1999-es év végén) egy-egy
szökőmásodperc beiktatásával hozni helyre a csillagidőn
alapuló UT és az órák járásán alapuló UTC közötti
elcsúszást.
A csillagidő lassulása olyan mértékű, hogy az nem
indokolható egymagában az árapály okozta fékezéssel.
A másik jelentős tényező (nincs adatom arra, hogy a
kettő közül melyik a nagyobb) az a jelenség, amit
a pillanatnyi divat szerint "globális felmelegedés"
névvel szokás illetni. Az elmúlt száz évben nőtt a
globális átlaghőmlérséklet, ennél fogva fogyott a
jég a sarkvidékeken (a forgástengelyhez közel), az
így felszabadult víz jelentős része átvándorolt a
(forgástengelytől távoli) trópusokra.
A folyamatos lassulásra a kiszámítható periodikus
változásokon kívül olyan kiszámíthatatlan változások
is szuperponálódnak (a legjelentősebb közülük a
hegységképződés és a lepusztulás), amelyek miatt a
szökőmásodperc beiktatása nem tervezhető előre.
Ha a mért eltérés megközelíti a fél másodpercet,
akkor döntenek az alapórákat működtető intézetek
a szökőmásodperc beiktatásáról, olyan időpontot
választva erre, (például év vagy félév végét),
amikor az a legkevésbé zavaró.
Válas György