Dátum: 2000. április 27., 13:14
Feladó: Muntag Andras --
Tárgy: Re: Lokalis Husvet?
Kedves Csilla!
A felvetődött húsvét-kérdésben a
Feladó: Valas Peter
Lokalis Husvet?
> A húsvét definícióját a niceai zsinat a IV. sz.-ban hozta (325
).
> ...a zsinat fő célja a keresztény húsvét egységesítése v
olt, mert
> azelőtt tényleg össze-vissze csinált mindenki mindent.
A nicaeai zsinat fő célja az ariánus tanítások miatti homály
eloszlatása, és az ezzel kapcsolatos "akcióprogram" összeállít
ása
volt. Hogy közben mást is megbeszéltek az egyházatyák, az
természetes, nem lévén akkor még levelezőlista ill. telefon. De
belátom, megengedhető nekünk amcsilloknak, hogy a
húsvétszámítást tekintsük a zsinat legfőbb eredményének.
De azt
is tudomásul kell vennünk, hogy a zsinat húsz hivatalos
határozatának egyike sem tárgyalja a húsvétszámítás problé
máját.
Amit erről tudunk, az Eusebiusnak a császárról (Constantinus)
írott életrajzában találjuk.
Kezdetben (még a II.sz. végén is) az ázsiai gyülekezetek - a zsi
dó
pászkahagyományra támaszkodva - a 14 napos holdkor tartották a
feltámadás ünnepét, ami persze a hét bármely napjára eshetet
t.
Az apostoli (azaz Jézus tanítványai szerinti) hagyomány viszont a
feltámadás napjára, vasárnapra tette az ünnepet. Erről akkorib
an
sokat leveleztek a világ püspökei. Ráadásul egyes helyeken más
naptárakat használtak, mint más helyeken.
Nicaeában valami történhetett, mert a császár a zsinat után
szétküldött hivatalos levélben foglalkozik ezzel is: "A zsinat
megtárgyalta Húsvét legszentebb napjának kérdését...amelyet
magam is elfogadtam...remélem az Önök bölcsessége is egyetért
majd azzal a gyakorlattal..."
> És úgy tűnik, hogy a zsinat az alexandriai egyházat bízta meg
a
> dátum kihirdetésével. Onnan továbbították az eredményt
> Rómába, ahol kihirdették az egész keresztény világ számá
ra.
A határozat legfőbb pontjai:
i) az egész világ ugyanazon a vasárnapon ünnepelje Húsvétot,
ii) ez a vasárnap a pászkahold 14 napja után legyen,
iii) abban a hónapban, amelynek 14 napja a tavaszi
napéjegyenlőség utánra esik,
iv) amelyet előre kell meghatározni (vlsz. Alexandriában, amely
város a leggyakorlottabb az asztronómiai számítások terén...)
Róma és Alexandria, amelyek mind hatalomban, mind a
holdszámítások módszerében vetélkedtek egymással
mindazonáltal minden egyes esetben egyezségre jutottak. A többi
egyházak (azaz városok) fokozatosan tértek át erre a közös
módszerre. 525-ben (vö. Dionysos Exiguus megbízatása a
húsvéttáblák készítésére) már eléggé egységes volt
a keresztény
világ ebben a kérdésben, de abban is, hogy a húsvét időpontja
egyházi és nem csillagászati kérdés.
> Ami az izgalmasabb, hogy a reformáció után ki határozta meg a
> húsvétot, és előfordulhatott-e, hogy a protestánsok nem fogadt
ák
> el a katolikus számítást.
XIII. Gergely óta, mivel a gregorián naptárt is fokozatosan vették
át
a világon, három módszer volt a helyi naptáraknak megfelelően: a
z
eredeti Julián, a Juliánban kiszámolt és Gregoriánra konvertál
t
valamint a Gregoriánban kiszámolt. Ezek közül az elsőt utoljár
a
1922-ben használhatták Görögországban.
Ma a nyugati egyházak (így a protestánsok is, amelyek
tudomásom szerint e kérdésben sosem vitatkoztak Rómával) a
harmadik, a keletiek a második módszer szerint számolnak.
Ha jól emlékszem, 2001-ben a két számítás ugyanazt a napot
jelöli ki eredményül. Három éve Szíriában tárgyaltak errő
l a keletiek
és a nyugatiak, hogy 2001-et követően egységesíthetnék a
számítást. Ha valaki hallott már ezen eredményekről, kérem
tudósítson.
Muntag András