Dátum: 2000. április 27., 15:02
Feladó: Keszthelyi Sandor (Koszo) --
Tárgy: A husvet jogi szemmel
Várhegyi Péter (Csilla 1684) tette fel azt az érdekes
kérdést, hogy mi van akkor ha az első tavaszi
holdtölte szombaton 12.00 UT és vasárnap 12.00 UT
közé esik? Mert akkor a Föld egyik részén a holdtölte
idején már vasárnap van (ott csak egy héttel később
lehet húsvét), más részén még szombat van (ott
másnap lesz a húsvét vasárnapja). És ilyesmi nem is
ritka, mert átlag 7 évente teljesül a fenti feltétel.
A húsvét definiciója ugyanis: a tavaszi napéjegyenlőség
(ennek időpontja a Föld minden részén azonos) utáni
holdtölte (ennek az időpontja is azonos mindenkinek)
utáni vasárnapon (na ez más és más időpontban veszi
kezdetét). Igy még azt is meg kell mondani, hogy a Föld
melyik pontjára, délkörére, vagy időzonájára vonatkozzon
a számítás.
325-ben Niceában abban állapodott meg az egyház, hogy
Alexandria tudósai (nyilván Alexandriára) számolják ki,
határozzák meg a húsvét idejét, azok közöljék Rómával,
az a többiekkel. Gondolom az 1054-es nagy
egyházszakadás után ez se ment, valószínűleg Róma
számította ki maga, pláne az 1582-es naptárreform
után. Vajon ma mi a helyzet? Mi a húsvét ideje ha
az első tavaszi holdtölte szombat/vasárnap éjfél
körül van? Ki dönt ilyenkor és milyen földrajzi helyet
vesz figyelembe? Alexandriát? Rómát? Greenwichet?
Le van ez (egyház)jogilag fektetve?
Keszthelyi Sándor (KöSZö)