Dátum: 2001. március 17., 22:18
Feladó: Posztobanyi Kalman --
Tárgy: Marius-holdak
Sziasztok!
A játékvezető helyében elfogadtam volna Galileit
is válasznak, mert az iskolákban így tanítják
(már ahol tanítják), és nem látok semmi okot arra,
hogy Galileit ne ismerjük el független felfedezőként.
Maga Kepler is Galilei felfedezéséről hallott előbb,
s csak később Mariuséról. Azt lehet tudni, hogy
Keplerhez 1610. március 15-én jutott el az olasz
tudós felfedezéseinek híre, s április 8-án kapta meg
a Sidereus Nuncius egy példányát. Hogy mit látott
Marius, arról valószínüleg csak később szerzett
tudomást. Legalábbis nem ismeretes olyan
Kepler levél, amelyben azt írta volna hogy:
"Galileim, Ön remek dolgokat fedezett fel,
bár a Jupiter szatellitáiról már eddig is tudtam,
sőt már neveket is javasoltam nekik ..."
Egyébként a "szatellita" kifejezést először Kepler
alkalmazta égitestekre.
Hogy Marius felfedezése nem annyira közismert,
mint Kepleré, annak két oka lehet:
1. Galilei tehetsége és gyorsasága a publikálásban.
Müve rendkívül olvasható, azonnal általános
érdeklődést, sőt sokkot váltott ki:
"A Sidereus Nuncius a befalazott világegyetem
eszméjén felnevelkedett ember számára olyan,
mint egy gyomorszájra mért ütés." (Arthur Koestler)
2. Galilei sorsa, felfedezéseinek támadása,
távcsövének ócsárlása, s végül a per. Marius nem
volt ilyen "szerencsés", el is feledkeztek róla.
Több Csilla-olvasó látta már a Galilei-Marius-holdakat
(legalábbis a külsőbbeket) távcső nélkül, a Jupiter
kitakarásával. Erre gondolva nem volna meglepő, ha
kiderülne, hogy ezeket a holdakat már jóval a távcső
felfedezése előtt is észlelték egyes csillagászok.
Erről a lehetőségről már volt szó a Csillán, de
konkrétumokról nem tudok.
Udv:
Kálmán