Dátum: 2001. március 21., 14:50
Feladó: Bencze Balázs --
Tárgy: Csillagászati kislexikon
Csillagászati kislexikon.
"(A"Dictionary of Astronomy" 1995-ös skóciai
kiadása alapján) fordította és kiegészítette:
Schalk Gyula. Szerkesztő: Kisbán Gyula.
(Budapest) 1998. FIESTA és SAXUM KFT.
közös kiadása, Szekszárdi Nyomda KFT. 236
old. Ára: 980 Ft.
A TUDÁS KÖNYVTÁRA sorozat."
Némi hozzáfűznivalók a könyvhöz - mint gyűjtő, megvettem
magamnak, talán a fordító, Schalk Gyula neve is ösztönzőleg
hatott, bár a TUDÁS KÖNYVTÁRA sorozat többi tagja
tenyérjóslással és egyéb érdekességekkel foglalkozik, mégis
úgy gondoltam, ennek ott a helye a polcon. Ehhez képest még a mai
csapnivaló színvonalú átlagkönyvekhez képest is elszomorító
az a pongyolaság, amivel a könyvben találkozhatunk. Az, hogy
bizonyos hivatkozások egyszerűen nem léteznek, még a nyomda
ördögére ráfogható (bár egy kislexikon esetében ez akkor is
súlyos mulasztás), de az a rengeteg fordítási és helyesírási
hiba, ami benne található, már egyértelműen a magyar változat
munkatársainak hozzáállását minősíti. Csak néhány
példa - egyébként a könyv egyharmada után tudatosan keresni
kezdtem benne a hibákat, anniyra felbosszantott, hogy már az ilyen
könyvekben is napjaink médiaszínvonalú elírásait és
angolszász leiterjakabjait találom; mindenesetre átlagosan egy
oldalra jutott egy hiba.
Csak hirtelenjében néhány közülük, amikre emlékszem, vagy a
kezemben lévő könyvet találomra felütve, hogy a könyv
felingerlően sok és súlyos magyar nyelvi és fordítási
baklövéseiből a legtipikusabbakat egy-egy példán bemutathassam
(kb ):
'FEKETE LYUK > Lásd Black Hole' (Vagyis ezt a szó szerinti
fordítást csak angolul kellett címszónak kiírni?). De akkor
miért nem ír 'RED DWARF' és 'WHITE DWARF', SUN, MOON, 'JOVIAN
SATELLITES', stb címszót? Van viszont szó egy bizonyos
Crab-ködről - mindenféle hivatkozás, magyarázat nélkül.
Talán a Rák-köd akar lenni? De hát akkor why nem írja that word a
tisztelt translator, ha már annak az object-nek a hungarian neve éppen
az? És mi az ördög az a Cartwheel-galaxis? May it be the
Kocsikerék-galaxis, just untranslated? Az Antares nevének fordítása
egyszerűen hibás (nem 'hasonló a Mars színéhez', hanem
'Ellen-Mars', a Mars "vetélytársa" a helyes fordítás). A
fordító az 'alkalmasint' szót (jelentése: 'valószínűleg')
rendszeresen használja az 'alkalmanként', 'alkalomadtán'
értelmében (Lásd pl. a Mars és az Oort-felhő címszavaknál).
Lehet, hogy nincs tisztában a jelentésével, de akkor miért nem
használ olyan szavakat, amelyeket ismer? És miért nincs egy nyelvi
lektor, aki legalább átolvasná a kéziratot? A ködök, galaxisok
nevét egyszer külön, egyszer kötőjellel írja: "Helix köd",
"Fátyol köd", stb, de "Andromeda-galaxis", pedig ezek a minden
nyelvvel, írással foglalkozó szakember könyvespolcán nyilván
megtalálható helyesírási kézikönyvek valamelyikében pontosan
(és helyesen:-)) le vannak írva.
Aztán: az 'antropológiai elv' magyar megfelelője "antropikus-elv", az
ARCHER nevű csillagképet teljesen felesleges volt külön
címszóként bevenni, mert az a NYILAS angolszász neve - ezzel az
erővel a többi csillagképet is nyugodtan beírhatta volna mint
EAGLE, FISHES, LION, stb. De egyébként is számos helyen
tettenérhető, ahogy a fordító a tulajdonneveknek vélt (???)
föneveket angolszász szokás szerint külön és nagy
kezdőbetűvel írja. Miért nevezi a tömegközéppont
tárgyalásánál "irreguláris alakúnak" a szabálytalan alakú
testet? (irregular shaped bodies???) Póz ez, vagy egyszerű
igénytelenség, esetleg sznobizmus? Mellesleg szinte minden oldalon
található olyan helyesírási hiba, amilyeneket egy Mai Blikk
hasábjain kézlegyintéssel intézünk el, ugyanúgy, mint a
nevezett újság "tudományos" idétlenségeit is...
Ha ezt a külsőre alapvető könyvnek látszó kiadványt egy
érettségi előtt álló diák olvassa, lehet, hogy tisztában lesz
néhány csillagászati fogalommal, de ha csak a könyv szintjén
teljesítené az érettségi anyanyelvi követelményeit is, egy
olyan magyartanár, aki épp annyira komolyan veszi a saját
tárgyát, mint a fizikusok a fizikát (és itt a csillások a
csillagászatot;-)), kapásból megvágná. (Én is...) Mint ahogy
azt is, aki egy több ezer példányban kiadott, "Tudás
Könyvtárá"-nak és "kislexikonnak" nevezett kötetet ilyen
kritikán aluli színvonallal merészelt megjelentetni. Mert a
könyvkiadás nemcsak a tartalom színvonalát jelenti, hanem a
közvetítő, az írás színvonalát is. És így aztán a
kritika szükségképpen a fordítót illeti, mert ő viszi a
balhét, őróla derül ki, hogy megbukna a magyarérettségin -
kár volt Schalk Gyulát ennek kitenni egy olyan apróság miatt, mint
némi plusz honorárium egy kompetens nyelvi lektornak, és/vagy egy
fordítást szakmailag ellenőrző, ugyancsak _kompetens_ személynek.
Lehet, hogy ingerlőnek tűnik a ragaszkodásom a tudományosnak
nevezett irodalom nyelvi színvonalának megőrzéséhez, de azt
hiszem, valahol itt kezdődik a dolgok komolyan vétele. Én pedig, mint
nyelvész ÉS amatőrcsillagász mindkét részről a maximális
komolysággal állok a dolgokhoz, ugyanakkor el is várom, hogy akik
ezzel ma Magyarországon foglalkoznak, azok is tegyenek így. Mert a
tudományos ismeretterjesztés csúszhat még mélyebbre is...
--
,~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~,
\ Üdvözlettel: Bencze Balázs \
'~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~'