Dátum: 2001. március 29., 10:17
Feladó: Keszthelyi Sandor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 53.
M. ZEMPLÉN Jolán:
A felvidéki fizika története 1850-ig.
Sajtó alá rendezte: Gazda István.
Szakszerkesztő: Scharnitzky Viktor.
Közreműködők: Kovács Éva, Komlóssy
Gyöngyi, Szilágyi Etelka, Székely Szilvia,
Pavelka Éva, Hamberger Judit, Tóth Andrea,
Gazda Gergely.
Piliscsaba, 1998. Magyar Tudománytörténeti
Intézet kiadása, Szüpex nyomdai és grafikai
stúdió nyomda, 390 old. Ára: 1500 Ft.
MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI SZEMLE
KÖNYVTÁRA 8.
Kapható a Budapesti Teleki Téka (Budapest,
VIII., Baross u.1. tel: 267-6996), a Custos-Zöld
Könyvesbolt (Budapest, II. Margit körút 7. tel:
212-5191), a Kis-Magister Könyvesbolt
(Budapest, V., Magyar u. 40. tel: 327-7796)
üzletekben.
Zemplén Győző (1879-1916) fizikust,
műegyetemi tanárt az olaszok lelőtték az I.
viágháborúban, de szerencsére 5 éves Jolán
leánya később szintén fizikus (és
Magyarország első női fizikaprofesszora) lett,
egyetemi tanár, a hazai fizika történetének
kutatója. M(átrai Lászlóné). Zemplén Jolán
(1911-1974) néven 1961-ben jelent meg az
Akadémiai Kiadónál "A magyarországi fizika
története 1711-ig", majd 1964-ben "A
magyarországi fizika története a XVIII.
században" című alapos, saját kutatásai
alapján elkészített nagy könyvei. Ezek
felerészben csillagászatiak, hiszen a korai
évszázadokban az asztrológia, asztronómia,
fizika, meterológia és a világról alkotott
elképzelések nagyon összefonódtak.
M.Zemplén Jolán tovább kutatott és 1973-ra
elkészült a felvidéki fizika történetét feltáró
anyaga, melyet nemcsak hazánkban, hanem
északi szomszédunknál is terveztek kiadni.
1974-ben a professzornő elhúnyt. Az anyag egy
mutációja szlovák fordításban 1974-ben meg is
jelent. Sajnos magyarul nem ---- na ezt a hiányt
pótolja most Gazda István: aki 25 év elteltével
kinyomtatta ezt magyar nyelven is!
Ez a könyv legalább annyira csillagászati,
mint fizikai. A 16-17. századi felvidéki
kalendáriumokkal kezdi, majd Kopernikusz
korai követője: a késmárki Frölich Dávid
"császári és királyi matematikus" következik
csillagászati műveivel. De már itt is van régi
ismerősünk: az antikopernikánus
Nagyszombatban csillagászatot oktató
Szentiványi Márton, a főcenzor.
Kepler és Tycho barátja a csillagászkodó
humanista: Jeszenszky János a prágai
egyetem rektora is szoros kapcsolatban volt
hazánkkal, amíg élt. Aligha szenvedett
szörnyűbb halált csillagász: nyilvánosan
megkínozták, nyelvét kivágták, kibelezték,
végtagjait levágták, majd fejét vették, testét
felnégyelték és Prága különböző helyeire
szegezték ki darabjait.
De a csillagászat tovább élt, külföldi
egyetemeken tanulták, hazatérve itt is oktatták,
a látványosabb jelenségeket (pl.fogyatkozások,
átvonulások, üstökösök) megfigyelték,
értekezéseket írtak róla. Lassan: 1744-re
eljutott Newton mozgástörvényeinek és
optikájának híre is ide, 1756-ban már az
elektromosságot is ismertetik, sőt 1770-re már
a hazai katolikus fizika tankönyvekbe is
belekerül Kopernikusz hipotézise a Föld
keringéséről. De akkorra már a selmecbányai
Hell Miksa építgeti szerte-szét csillagvizsgálóit.
Egy kis fejezet szól "Rövid áttekintés a
felvidéki csillagászat fejlődéséről" címmel, de
Nagyszombat, Eperjes, Lőcse, Késmárk,
Pozsony, Kassa, Besztercebánya,
Rimaszombat, Losonc, Selmecbánya a
színhelyei ennek a könyvnek: az itteni
fizikatanárok csillagászkodtak eleget: oktattak,
tankönyveket írtak, észleltek, kisérleti
eszközöket készítettek.
A vaskos könyv (tanári segédkönyv,
egyetemi segédkönyv) a felvidéki fizika és
csillagászat története, de még ennél is több,
hiszen minden olyan személy munkásságát
bemutatja, aki a Felvidéken született, és akár
ott működött, akár külföldön, akár az ország
más részére került. Mert akkor ilyesmihez még
nem kellett útlevél!
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)