Dátum: 2002. március 7., 14:29
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Csillagaszati ko(szo)nyvismertetesek 121.
ROPOLYI László - SZEGEDI Péter szerk.:
A tudományos gondolkodás története.
Előadások a természettudományok és a
matematika történetéből az ókortól a XIX.
századig.
A kötet szerzői: Kiss János, Kiss Olga, Ropolyi
László, P. Szabó Sándor, Székely László,
Szegedi Péter, Varga Miklós. Lektorálta: az
ELTE TTK Tudománytörténet és
Tudományfilozófia Tanszéke.
Budapest. 2000. ELTE Eötvös Kiadó. 477 oldal.
Ára: 2700 Ft.
Kapható a könyvesboltokban.
Ez a vaskos könyv címében meg sem említi a
csillagászatot, pedig egy jól megírt, alapos,
érdekes és (csaknem) teljes egészében
csillagászati mű. A tudomány és a csillagászat
története, de mai, modern szemmel.
A csillagászati részeket nagyrészt régi
ismerősünk: Székely László filozófus írta meg.
És jó írta meg!
A naiv, mitikus gondolkodás és a tudomány
kezdetei.
Az ókori csillagászat kezdetei (Egyiptom,
Mezopotámia, Kína). Az ókori "görög csoda". A
görögök matematikája, csillagászata, fizikája,
kémiája, tudományos gondolkodása.
A tudás hosszú vándorútja a középkorban:
Bizánc, Perzsia, arab csillagászat.
Aztán Európa újra kezdi a 12-13-dik
században, egészen az újkorig.
Aztán a könyv is újra kezdi: mégegyszer külön
a csillagászat története: Ptolemaiosz, arabok,
Cusanus, Kopernikusz, Brahe, Kepler, Galilei.
És a nagy kombinátor: Giordano Bruno.
Még egy kis újkori matematika, mechanika,
biológia, kémia, elektrodinamika történet, majd
mégegyszer előkerül Giordano Bruno, aztán
már itt is van Herschel, Messier, Mengyelejev,
Darwin. És a végén robban az egész
többezeréves tudományos kutatási mozgalom
csúcsontja: az atombombát előállító Manhattan-
terv!
A könyv természettudományi szakos
egyetemistáknak íródott, ők tankönyvként
használhatják, de bárkinek olvasmányos, sok
ismeretet adó, érdekes összefüggésekre
rávilágító csillagászat-és
természettudománytörténet. Jól jegyzetelt,
bőséges további irodalmat ad, sok érdekes régi
szöveget közöl fordításokban, sok régi
csillagászati észlelést is.
Olyan sok itt a csillagászati vonatkozás, hogy
kíváncsi lennék: lehetséges egyáltalán úgy
megírni a tudomány történetét valakinek, hogy
abban a csillagászatot ne említse meg?
Biztosan lehetetlen vállalkozás lenne!
De Székely Lászlót nem ilyesmire, inkább
másra biztatnám: milyen jó
csillagászattörténetet lehetne ebből a könyből
csinálni. A módszer egyszerű: kitörölni minden
nem - csillagászatot, és máris ott van egy
kerek egész egyetemes csillagászattörténet!
(KSZ)
Keszthelyi Sándor (Köszö)