Dátum: 2002. december 23., 10:07
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Kellemes karacsonyi unnepeket!
A humán műveltségű Jankovics Marcell írja a
karácsonyi magyar csillagos egünkről:
"Mit jelentettek a pásztoroknak, illetve a
napkeleti bölcseknek az angyalok? Ami a
karácsony éjjeli égbolton csillagokból kirakva is
látható.
Ott találjuk - az ünnepi tennivalókra
emlékeztetőül - a pásztorélet, illetve a
betlehemi esemény majd minden szereplőjét.
Akiket nem, azok a látóhatár alatt várnak
felkelésükre.
Számunkra ez azért érdekes, mert a hivatalos
görög, latin, arab csillagnevek közül csak kevés
utal karácsonyra, a magyar nép csillagnevei
közül viszont annál több!
A legfeltűnőbb téli csillagkép az Orion, "aki" e
görög nevén az "Állatok ura", Mithrász néven
pásztoristen volt, és akit Tóth Árpád
Kaszáscsillag című versében "fénysubás öreg
égi pásztornak" nevezett. Három csillagból álló
"övét" népünk Kampónak, Juhászbotnak (is)
nevezte.
Tőle balra, a lábánál látható a kutyája (Nagy
Kutya, magyar nevén Ebcsillag),
jobbra a Bika (Ökör, de hívták Tehénnek is),
vállán a kotló Fiastyúkkal.
Felettük a Szekeres, amelynek legfényesebb
csillaga a Capella és két kísérője, a Hoedi
magyarul is hasonló nevet viselnek (Kecskék,
Gödölyék).
Tőlük jobbra van a Kos.
Az Orion bal oldalán ragyognak az Ikrek,
akiknek görög névadói regebeli marhapásztorok
és -tolvajok voltak (magyar nevük: Bojtárok
kettőse).
Mellettük a kutyájuk (Kiskutya, magyarul
Ebecske).
Az Ikrek halovány bal oldali szomszédja a Rák
csillagkép. Két Csacsi csillagát és a köztük
látható Jászol nevű halmazt népünk ugyanezen
a néven ismerte (Szamárkák).
A felsorolt csillagok, csillagképek az "égi
karácsonyfa", a Tejút látható ágain vagy annak
tőszomszédságában ragyognak. A "fa"
csúcsán ragyog mind közül a legfényesebb
csillag, a Sirius, amelyet Szent Jeromos Szűz
Mária csillagának nevezett. Mithraikus eredetű
magyar hagyomány szellemében nevezte
népünk a szomszédos Orion öve "feléje tartó"
(véle egyvonalban látszó) csillagait:
Háromkirályoknak."
Megjelent a 2002. dec. 21-i Magyar Nemzet 36.
oldalán.
Keszthelyi Sándor (Köszö)