Dátum: 2003. január 8., 13:29
Feladó: Muntág András --
Tárgy: re: 20+G+M+B+03
Kedves KöSzö és társaim a csillagászatban!
Vízkeresztről:
Tribus miraculis ornatum diem… - mondja a régi gregorián ének,
azaz:
Három csoda díszíti ezt a napot:
Ma vezette a csillag a bölcseket a bölcsőhöz;
ma változott borrá a víz,
ma keresztelte meg János Krisztust, hogy megváltson minket az
ÚR.
1. Mint az a fenti szövegből következik, nagy fába vágja fejszé
jét
az, aki az ünnep eredetének akar utána nézni, s ráadásul
egyértelmű eredményt vár a kutatásától.
2. Egyrészről Vízkereszt része a karácsonyi ünnepkörnek, a
három mágus értelmében éppúgy, mint abban, hogy az
őskeresztények egy része január 6-án ünnepelte Jézus szüle
tését.
Az első századokban igyekeztek a sokféle tradícióban rendet
vágni, s ennek része az, hogy kalkulálgatták a lehetséges
dátumokat: Erzsébet és Mária fogantatása, találkozása, Ján
os és
Jézus születése, keresztre feszítése stb. Mindegy, jutottak-e a
mai értelemben bizonyított végeredményre, a fő az, hogy
egységes, Róma-diktálta szokás alakult ki, melynek
összefoglalása a fenti ének (aki eljön érte, el is énekelem ne
ki).
3. Másik részről a hármascsodán kívül az egyház ezen a nap
on
hirdette ki a középkortól kezdve az az évre vonatkozó változó
ünnepek rendjét: Hamvazószerdát, Nagyhetet/Húsvétot, Pünkö
sdöt
és a következő egyházi év kezdetét (Ádvent első vasárnap
ját). Úgy
is mondják ezt: Húsvét-hirdetés.
4. Harmadik: a Vízkereszt egyúttal a karácsonyi ünnepkör
zárónapja. Az ez utáni vasárnapok (Vízkereszt utáni x-ik vasá
rnap)
az évközi idő része, majd Hamvazószerdán kezdetét veszi a Bő
jt,
azaz a húsvéti ünnepkör. Pontosabban: a Bőjt előtti három
vasárnapot (= Bőjtelő) Hetvened, Hatvanad és Ötvened vasárna
pját
már a felkészülés idejének számítják (igaz, ekkor még sz
abad
farsangolni). A karácsonyi és az évközi időszak átmenetét jó
l
szolgálja a második és a harmadik csoda ünneplése: Jézus első
nyilvános csodatette, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá
változtatta, ill. amikor Keresztelő János "átadja a szolgálatot"
annak, akinek ő a saruszíját megoldozni sem méltó.
5. A Gergely-naptárra való áttérés kezdetben 10-napos eltéré
st
okozott a keleti és a nyugati rítusú egyház állandó ünnepei
között
(ráadásul a húsvétszámlálásuk sem egyezik), ami a XX. sz. vé
géig
valóban 12 napra duzzadt, így eshetett meg az, hogy egyszerre
ünnepel a két fél: a keletiek karácsonyt, a nyugatiak Vízkereszt
et.
Négyszáz év múlva már ez sem esik egybe.
6. A katolikus egyház a XX. sz-i reformjai egyikeként (liturgikus
szegényedést okozva) a Vízkereszt ünnepéhez legközelebb eső
vasárnapon tartja az ünnepet. Eme gyakorlatot, amelynek
praktikus okai vannak, a katolikusok között is sokan bírálják.
7. Azt viszont most hallottam, hogy van hazánkban olyan katolikus
gyakorlat is, mely szerint január 8-ig áll a karácsonyfa. A mienk
elviekben 6-ig áll, a gyakorlatban addig, amíg le nem szedjük.
AmCsillÜdv:
Muntag András
Ui. az idei Húsvét-hidetés:
2003-ban Vízkereszt után 5 vasárnap lesz, ezután lesz
febr. 16-tól Bőjtelő,
márc. 5-én Hamvazószerda,
ápr. 13-tól a Nagyhét,
ápr. 20-án Húsvét majd
jún. 8-án Pünkösd.
A nyári évközi idő (prot. a Sztháromság ünnepe) június 15-
én
kezdődik.
Az egyházi évben az utolsó vasárnap (a Szth. utáni 23. vasárna
p)
november 23-án lesz, és
nov. 30--án kezdődik Ádvent.