Dátum: 2003. március 25., 13:17
Feladó: Muntág András --
Tárgy: mikor van újhold?
Mikor van újhold?
Én mindig megörülök annak, ha valami alapvető dolgot megértek.
Meg szeretném osztani veletek új élményemet: megtudtam, mi az
újhold definíciója.
Aki már ezt tudta eddig is, attól elnézést kérek (GOTO DEL).
Korábban ugyanis arra gondolva, hogy újhold akkor van, amikor a
Hold pályáján "leginkább" a Nap és a Föld közé kerül, a
zt hittem,
hogy valahogy úgy mérhetik ezt a pillanatot, hogy megnézik a Nap
és a Hold látszólagos helyzetét (RA és DEC), s ebből nyilván
való,
mikor van újhold.
Mikor is? amikor a Nap és a Hold RA-ja azonos? Vagy amikor az
RA-DEC helyzetekből számolható látószög-különbség minimá
lis?
Ezen kezdtem el gondolkozni.
Elővettem a GUIDE-ot, s megnéztem egy adott újhold pillanatának
környezetét. Legnagyobb csodálkozásomra nem az RA-
azonosságkor, s nem is a legkisebb látószög pillanatában volt. H
a
az eltérés kicsi, nem szólok semmit: de itt a különbség több
mint
3 óra.
Nosza, elkezdtem figyelni a sokféle jellemzőt: a heliocentrikus
koordinátákat, a látszó sugarakat, a megvilágítást, a fázi
sszöget,
az elongációt - semmi és semmi, aztán megtaláltam mi történi
k
újholdkor: a Nap szelenografikus hosszúsága 0 fok és a
colongitúdó 270.
Gondolhattam volna: a szelenografikus hosszúság azt jelenti, hogy
a Nap a Holdnak mely pontja (ill. annak hosszúsági köre) fölött
van. Ha az épp 180 fok, akkor van a Nap a Holdnak velünk épp
ellentétes oldalán. Ekkor a colongitúdó (amelyet a terminátor
meghatározásához használhatunk) 270 fok. A Hold egyenlítőjén
ek
ezen hosszúsági körrel való metszéspontján ekkor van éppen
napfölkelte.
Most már csak az a kérdésem: Hogyan pontosítható a kép a
librációval?
Igaz-e az (nekem ez lenne logikus), hogy a libráció miatt látható
terület közepén van a 0;0 pont? Azaz: a libráció miatt néha
eltolódhat a logikus újhold a valóditól?
Muntag András