Dátum: 2003. március 25., 13:29
Feladó: Keszthelyi Sándor --
Tárgy: Napeszleles szabad szemmel
Napészlelés szabad szemmel.
Egy magánjellegű kéréssel, egy
amatőrcsillagászati észlelési felhívással fordulok
mindannyitokhoz. A jelenség észlelése nagyon
egyszerű, távcső sem kell hozzá, sőt csakis
puszta szemmel végzendő.
A Nap keltének a megfigyelése a cél. Minél több
helyen, minél több ember által, minél több
alkalommal. A jelenség percre pontos időadatának
észlelése, feljegyzése, és elküldése: ennyi kellene
csak.
Ne nézzetek furcsán rám! Persze, hogy vannak
naptárak, kalendáriumok, évkönyvek, amelyek
közlik a napkelte időpontját. Olyan számítógépes
programok, honlapok is vannak, amelyek szintén
kiszámítják ezt, ráadásul egy tetszőleges földrajzi
helyre. Azonban ezek: elméleti értékek! A számítás
alapja, hogy a Nap aznapi deleléséből
levonják és hozzáadják az égitest aznapi
(deklinációjától függő) félnapi ívét: így kapják a
napkelte és a napnyugta idejét, esetleg korrigálják egy
kis refrakciós hatással.
Nekünk azt kellene meghatározni: mikor kel fel
ténylegesen a Nap, azaz egy adott napon, egy adott
helyről nézve: mikor látjuk meg valóban?
Ezt összesítve talán kijönne valami, mert az észlelt
és a számított napkeltéket össze lehetne hasonlítani.
Ebből érdekes következtetéseket lehetne levonni:
vajon egyáltalán előbb, vagy később következnek-e
be a számításhoz képest? És, mennyivel?
Ennek konkrét amatőrcsillagászati haszna is
lehetne (például a május 31-diki napkeltekori
napfogyatkozás pontos láthatósága). Hiszen a
napkelte bizonyosan függ a légköri viszonyoktól:
tiszta, vagy párás, vagy füstös az ég alja, még ha
amúgy felhő nincs is ott.
Itt jegyzendő meg: az évkönyvek Budapestre (47,5
fok szélességre és 19 fok hosszúságra) számítva
közlik az időadatokat. Érdekes lehet a saját
észlelőhelyedre és településedre kiszámítani.
Így nem maradhatsz le a napkeltéről, és
megfigyelheted.
Bevallom, nekem nem csak ilyen célokból
kellene: hanem egy középkori (még a távcső előtti)
csillagászattörténeti probléma miatt. Egy százéves
legenda azt meséli: az építendő középkori
templomaink hossztengelyét úgy tűzték ki, hogy az
a templom védőszentjének neve napján kelő Nap
irányára nézzen. Jó lenne ellenőrizni: a mi földrajzi
szélességünkön vajon mennyire pontosan lehetett
a napkeltét meghatározni, akár időpontra, akár az
égtájakhoz viszonyított aziumut szögében. (Az
időpontból pontos azimut számítható)
Kérek mindenkit, hogy akinek lehetősége van:
tudatosan figyelje meg a napkeltét, mérjen időt és
jegyezze fel ezt a megfigyelését!
Természetesen nem kell minden nap, csak ha
valakinek alkalma van rá, egyetlen észlelésnek is
haszna lenne. Előnyben részesülnek a síkságon,
vagy az olyan vidéken lakók, ahonnan a napkelte
helye látható. A légkör, a párás idő sokszor csak
1-2 fok magasan teszi láthatóvá a Napot, így kisebb
terepegyenetlenségek még lehetnek. Lényeg,
hogy egy olyan napkeltét lássunk, amelyet maga
a Föld keletre forgása és a légkör megemelő és
szűrő hatása okoz ---és nem egy épület, vagy
domb, vagy tereptárgy (pláne felhő) mögül bújik
elő a már korábban megszületett Nap.
Feljegyzendő az a legkorábbi pillanat ideje: amikor
a Nap legelső csücske megjelenik, a fényes korong
első jele látszik, az első közvetlen napsugár a
szemünkbe jut. Ezt óra és percre kérjük felírni.
Persze az óránk legyen (legalább) percre pontos,
vagy utána ellenőrizzük le. Írjuk fel, hogy milyen
időben mértünk: Világidőben (UT) vagy
Közép-európai Időben (KÖZEI) vagy Nyári
Időszámításban (NYISZ).
Feljegyzendő a megfigyelés helye: elegendő a
település neve, amelyből majd a földrajzi koordináta
kiszámítható. (Nem az állandó lakcímed kell, hanem
ahonnan a napkeltét megfigyelted!)
Beküldendő még az észlelő neve, persze a dátum
(év, hónap nap). Esetleg némi körülmény (tisztaság,
pára, homály).
Például:
Kelemen Gerzson, Badacsonytördemic.
2003. márc. 25. Napkelte: 05:50 KÖZEI. Kis pára.
Jó hír azoknak, akik nem szeretnek korán kelni:
tulajdonképpen ennek fordítottja zajlik le
napnyugatkor, így ezek is észlelhetők és
beküldhetők. Napnyugtakor a Nap legutolsó
darabkájának az eltűnését jegyezzük fel.
A megfigyeléseket akár naponta is elküldhetitek,
akár hónap végén is: magánlevélben ide:
vagy a 7625. Pécs. Aradi
vértanuk u. 8. postacímre.
Csodálatos élményeket kívánok a
színpompás napkelték és -nyugták alkalmából!
Keszthelyi Sándor (Köszö)