MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET - CSILLA LISTA ARCHIVUM #4318

szkeptikus
szkeptikus II.
csillagaszati tema
Re: szkeptikus


Dátum: 2004. október 12., 12:13
Feladó: Szabó Gyula --
Tárgy: szkeptikus


Bizony erdekes dolog ez a szkepticizmus, abban az ismeretelmeleti
megkozelitesben, amit Gabor vazolt nekunk.

Hallgattam Szegeden egy ismeretelmeleti kurzust, Weissmahr Bela SJ.
(Munchenben es Szegeden ad elo, hallottam ismeretelmeleti beszelgetest
teveben, ahol azt mondtak, Weissmahr a modern ismeretelmelet), szoval a
pater folvezeteseben. Szerinte a valosag egyes elemeit a maguk teljes
egeszeben meg tudjuk tapasztalni, ilyen szempontbol a szkeptikus allaspont
hibas.

Egyszeru pelda. Szkeptikusan azt mondjuk, hogy ismereteink nem hozhatoak
teljes osszhangba a valosaggal, es hogy az ember sosem fogja megismerni a
vilagot maga korul. Ezzel viszont mit tettunk? OSSZEHASONLITOTTUK a
valosagot az ismeretunkkel! - es megallapitottuk, hogy a ket dolog
kulonbozik. Mar pedig ha a valosagot osszehasonlitjuk valamivel, akkor a
valosagrol is, a sajat ismeretunkrol is vannak biztos ismereteink.


Hogyan tettunk szert erre a biztos ismeretre?


Harom megismeresi szintet kulonboztet o meg:

1. Erzekeles, ez szubjektiv, tehat nem nyerheto belole biztos ismeret
(eddig a szkeptikus vonal). A neopozitivizmus cspdaja az, hogy nem enged
meg masmilyen ismeretet, tehat bizonytalan ismeretre korlatozza magat. Nem
veletlen, hogy a neopozitivizmust a sajat elharcosai adtak fol a 30-as,
40-es evekben.

2. Ertelem: ez megbizhato, es ha lenne biztos ismeretunk, az ertelem
segitsegevel ezekbol biztos kovetkezteteseket vonhatunk le,

3. Transzcendens ismeret. (Szerintem buta szo, de nem okkultizmus es nem
hitkerdes van mogotte.) Ez arra vonatkozik, hogy vannak allitasok,
amelyeknek az ellentete logikailag megfogalmazhato, de onmagukkal
ellentmondasban allnak. Ezek az allitasok az ember biztos ismeretenek
alapjat jelentik.

Egy pelda: "Nem tehetunk szert biztos ismeretre." Ez a mondat
transzcendens ellentmondasban van onmagaval, hiszen biztos ismeretkent
allitja azt, hogy nem tehetunk szert biztos ismeretre; tehat azt allitja,
hogy biztos ismeretunk van arrol, hogy nincs biztos ismeretunk, vagyis
azt allitja, hogy o maga mint biztos allitas, nem letezik. Ha viszont az
allitas nem biztos ismeret, akkor a kovetkezmenyei sem biztosak. Viszont
ha tenyleg nem tehetnenk szert biztos ismeretre, ezt az allitast biztos
ismeretkent kellene kezelnunk, hiszen ez az egyetlen ismeret kotne minket
a valosaghoz. Mindezekbol kovetkezik, hogy a "nem tehetunk szert biztos
ismeretre" allitas transzcendens onellentmondasban van, tehat ellentete,
miszerint szert tehetunk biztos ismeretre, szuksegkeppen igaz.

Weissmahr ramutat arra is, hogy aki ezt a mondatot kimondja,
tulajdonkeppen rengeteg biztos ismeretet foltetelez meg az emlitetten
kivul is. Foltetelezi, hogy vannak korulotte emberek, akik meghallgatjak,
foltetelezi, hogy van nyelv, hogy a nyelvi kozles ertelmes, hogy van
levego; hogy a tobbi ember maga is ertelmes es tulajdonkeppen egeszen
hasonlo ohozza. Tehat ennek a mondatnak a kimondasa tulajdonkeppen szinte
vegtelenul sok biztos ismeretet foltetelez, amelyekkel a mondat mind
transzcendens ellentmondasban all.


Eppen ezert Weissmahr vegso kovetkeztetese az, hogy vannak biztos
ismereteink. A transzcendens megismeressel ugyanis az egesz vilag kepe
mintegy beleirodik az ember lelkebe, a maga vegtelen reszletessegevel es
gazdagsagaval, es minden cselekedete mogott ott dolgozik, es egyaltalan a
tarsadalmi letet onmagaban alapozza meg. Az mas kerdes, hogy - eppen az
ismeret kozos volta, vegtelen arnyaltsaga es elevensege miatt nem
matematizalhato, tehat a legpontosabb megfogalmazassal sem kozvetitheto,
csak utalni lehet ra. Igy a kozles, vagy a szobeliseget foltetelezo
gondolkodas mar olyan absztrakcio, amely a valosagrol meglevo ismeret
elemeire mintegy celoz, a gondolkodas folyamataban hivatkozik ra, de a
maga teljessegeben bemutatni nem tudja. Azert szukseges, hogy minden
ember transzcendens ismereteben benne eljen a bizonyossag, hogy vegtelen
biztos ismerettel kotodunk a valosaghoz, hogy az emberi gondolkodas es a
tarsadalmi ertekezes absztrakt voltanak folismerese ne okozzon
fololdhatatlan gondot (es ebbol kovetkezo psziches anomaliakat) az
embereknek.


Udvozlettel,
SzMGy

   
Kezdőlap | Levelezőlisták