Dátum: 2004. október 25., 14:28
Feladó: Csörgits Gábor --
Tárgy: Re: ---== CSILLA #4338 ==---
Üdv!
> Szabo Gyula higgadt nyugodtsaggal, nagyfoku szakmai
hozzaertessel mutatta
> ki az ominozus cikkben elofordulo targyi es gondolati hibakat.
Bárki is azt állította volna, hogy nem?? Sőt, végletekig korrekt
volt. Amit
írtam, általánosságban értettem, hozzátéve, hogy senki ne pr
óbálja
magára venni, csak azért, hogy megbántva érezze magát. Nem érte
m,
miért kellett ennek ellenére így reagálni...
> Azert, mert egyesek gondolati vilagaba nem ferkozik be, a
relativisztikus
> kozmologia nem halott, nem dogma, es nem hatraltato hatasu. Amikor
> ilyeneket kijelent valaki, jobb lenne ismerni napjaink szakirodalmat.
Bocs, de ahhoz, hogy valamivel kapcsolatban felvetődhessen a
dogmatizmus gyanúja, elég lehet az, hogy az adott világkép vagy
elmélet bizonyos általa is vizsgált (vagy vizsgálandó) összef
üggésekre,
kérdésekre nem tud kielégítő választ adni, és ennek ellenér
e mereven
elutasít minden egyéb megközelítési kísérletet.
> Eloszor is, az elmelet egyaltalan nem halott es a megfigyelesekkel
> leginkabb osszhangban van, ami egyetlen masik elmeletrol sem
mondhato el
Igaz! De ebben - számomra - ugyanúgy benne van a potenciális
átmenetiség, azaz jelenleg (!) a legjobb, kísérletekkel is legjobba
n
alátámasztható elmélet. De korántsem bizonyos, hogy tökéletes
, sőt.
> Voroncov-Veljaminov (nemcsak kivalo csillagasz, de jeles
ismeretterjeszto
> is!) irta valahol azt, hogy ha ismeretterjeszt, akkor nem hasznalhat
> bonyolult matematikai formakat, igy viszont gyakran elsikkad a
lenyeg es
> kulonosen: nem tud olyan melysegben beszelni/irni a dolgokrol, mint
> kellene a megerteteshez.
Ez is igaz lehet, de erre - sajnálom - azt kell mondanom, hogy ha a
lényeg is elsikkad, akkor az nem ismeretterjesztés. Csak egy ilyen
címszó alatt futó "nemszeretem" feladat abszolválása. Megint
általánosságban, akinek nem inge...
> Ha ez igy van, es Neked, masnak, a vilag nepessege 99%-anak
hianyzik a
> matematikai apparatusa es a fizikai ismereteic az elmelet
megertesehez es
> az elmelet hasonlatokkal nem egyszerusitheto le, akkor talan
helyesebb
> lenne nem beleszolni feligazsagokat is rosszul ismerve, hanem
elfogadni a
> masik (a szekember) igazsagat.
Megint igazad van, de vedd észre, éppen a fenti hozzáállás az, am
i
miatt a kívülállók csak a minden érdeklődő kezdeményezést
,
problémafelvetést pökhendien lesöprő reakciókat látják. Ha
valamilyen
felvetés téves, vagy már alapjaiban hibás, akkor ezekre a
hiányosságokra rámutatva (és a matematikai forrásokra való utal
ással)
kellene megadni a korrekt választ, nem pedig arra hivatkozva eleve
félredobni ennek lehetőségét, hogy a kérdező matematikai
képzettsége amúgy sem teszi lehetővé az érdemi diskurzust. Ha v
alaki
nem érzi magát képesnek arra, hogy hasonlatokkal leegyszerűsítse
az
elméletet átlagemberek számára is érthető szintre, akkor a vele
matematikailag egy szinten lévő emberekkel a saját professzionális
nómenklatúrájuk szerint foglalkozzon az üggyel, és egy lefitymá
ló
megnyilvánulás kedvéért ne ereszkedjen le a kívülállók kö
zé saját
szakterülete elefántcsonttornyából. Ennek bármi értelme ugyanis
az
exhibicionizmus és az egoizmus kiélésén túl aligha van - legalá
bbis
szerintem, és ismét írom, akinek nem inge...
(Megjegyeznem, barmennyire erdekel a
> genetika vagy a mesterseges intelligencia, en se ugatok bele a
biologusok,
> genetikusok es az informatikusok elmeleteibe.)
De azért zavar, ha olvasol valami ismeretterjesztőt tőlük, és az
adott
elmélet leírása - látszólag (?) - önellentmondásokat tartalma
z, nem?!
Ha ilyenkor nem legyintesz rá, hanem rákérdezel, akkor nem benned
van a hiba. Hanem vagy az elméletben (kisebb valószínűség), vagy
a
magát ismeretterjesztésre alkalmasnak tartó író és szerkesztő
szakemberek önkritikájában (ez a gyakoribb). Sajna az utóbbi esetbe
n
is kényelmesebb a szakmai elit részéről az akadékoskodó kibicet
leteremteni (akinek nem inge...).
> altalanossagban persze szukseges az Igazsag
> keresese, de ettol meg nem valt semmi dogmava a tudomanyban, es
nem a
> dogmat vedte itt senki, mert dogma az csak a teologiaban van, a
> termeszettudomanyban nincs. (Talan a kulonbozo tudomanyok
fogalmainak es
> operatorainak keverese is mutatja, hogy nincs igazatok.)
No akkor egy definíció:
"Dogmatizmus: az elméleti és politikai problémák történelmietle
n és
elvont szemléleti módja. Helytelen vagy a maguk idejében helyes
tételek, nézetek kritikátlan elfogadása, azok merev alkalmazása
megváltozott körülmények között, ami maradiságot,
szembehelyezkedést eredményez az újjal."
Hol van itt obligát teológia??
És még egyszer utalok az intő példára: "Márpedig az égből k
övek nem
hullhatnak"...
A gravitaciot a
> jelen allapot szerint a relativitaselmelet helyesen irja le, es a
> kulonbozo kiserletek tanusaga szerint nincs okunk ketelkedni benne.
Igaz, de ld. amit fentebb, a rel. kozmológia elméletével kapcsolatban
írtam - itt is érvényes.
Amúgy olvastam sok olyan modernek nevezhető és nem alapjaiban
elvetett megközelítésről, pl. az erőhatások/kölcsönhatáso
k
részecskeelméletű leírásáról, ami ún. "gravitonokkal" oper
ál, ami
számomra nem egyeztethető össze a relativitáselmélet
fénysebességhez kötött információterjedési korlátjával. P
ersze nyilván
az én ismeretein hiányosak... mégis, szívesen olvasnék erről is
,
ahelyett hogy csak egyszerűen arcomba kapom, hogy ne is kérdezzek,
mert úgyse érteném a kifinomult matematikai választ.
Megjegyzem, a fenti ellentmondás-szerűséget magán a
relativitáselméleten belül is érzem, noha ez is nyilván csak egy
tájékozatlan kívülálló olcsó kekeckedése... mégis, ha a g
ravitáció maga
a térgörbület, az információ pedig nem terjedhet a fénynél gy
orsabban,
akkor számomra talányos kérdés marad és kifejezetten érdekelne,
hogy nőhet- e egy már meglévő fekete lyuk tömege és ezzel a
környezetére ható gravitációs vonzása az elnyelt anyag
függvényében? Nem hinném, hogy erre a kérdésre csak matematikai
választ lehet adni, ha fel lehet tenni matematika nélkül. A válasz
igazolása persze már más tészta, de erre bennem egyelőre nem is
merült fel igény - pusztán a szakemberek által általánosan elfo
gadott
elmélet teljesebb MEGÉRTÉSÉRE!
> Az,
> hogy egy-ket ember bonyolultnak talalja, es matematikai apparatusa
> hianyossagai miatt nem hajlando megertenie s ezert egyszerubb,
amde hibas
> elmeletet gyart, az O gondja, nem a termeszete es nem is a mienk.
Remélem, nem mondod ezt komolyan, vagy ezzel a kirekesztő
véleménnyel ritka kivételt képviselsz. Nem a ti gondotok? Eszerint
tudományágad önmagáért és önmagának való, az ún.
ismeretterjesztés pedig tényleg csak a szükséges rossz... szerintem
ezt Te sem gondolod komolyan! Szerinted mi lett volna, ha mindig
mindenki így áll hozzá a tudományos információcseréhez? És
itt nem
csak a teljesen kívülállókra gondolok, hanem a különböző
tudományágak képviselői közötti kapcsolatra is. Vagy szerinted
a fenti
hozzáállás elfogadható lenne akkor is, mikor (gondolatkísérlet!
) egy
fiziológus szeretné felkészíteni az útra az első relativisztiku
s
sebességre gyorsítható űrjármű pilótáját, és egy fiziku
shoz fordul
segítségért? Aligha.
De nem bántani akarlak, csupán arra szeretném felhívni a figyelmet,
hogy igenis szükség van a jó ismeretterjesztésre, és ennek esetle
ges
kudarca nem magától értetődően a többet tudni vágyók
okvetetlenkedésével és amatőr elméletgyártásával függ ö
ssze. Meg
kell próbálni leereszkedni a tudományos szakma magasságaiból, é
s a
kívülállóknak a maguk szintjén kellene megkísérelni átadni
mindazt az
ismeretet, amit lehet. Ezt nem csak Neked mondom, magamnak is: a
biológus képzésnek is egyik hátrányos mellékterméke, hogy
erőlködnünk kell, hogy az átlagember szókincsével foglamazzunk
meg
egy-egy jó választ a gyakori jogos kérdésekre. De próbálkozni k
ell, és
ha nem értik, újra neki kell fogni. És ha (nem ritkán!) tudnak olya
t is
kérdezni, amin még mi is elgondolkodunk, hogy "hogy is van ez...",
akkor nem a presztízs mentésére kellene először gondolni, és
félresöpörni a kérdést a kérdezővel együtt (akinek nem inge
...).
ACsÜ:
Csörgits Gábor