Dátum: 2006. január 9., 21:01
Feladó: Matyi Gábor --
Tárgy: Napórák
Sziasztok!
Bizony̒ra țbben is l̒tt̒tok az elveszett frigyl̒d
a fosztogatóit, amiben egy
oszlopra helyezett kristÃílyra vetÅ‘dött a nap fénye, a m
egțrt f̩nysug̒r pedig
megmuattta a frigyl̒da pontos hely̩t. Nemr̩giben olvastam ar
ról, hogy az
efféle napórÃík a föld precessziós mozgÃísa mia
tt m̒r n̩h̒ny ̩vtized alatt
pontatlanok lesznek. A jelens̩get azthiszem Augusztus c̩z̒r
is mÃír
megtapasztalta, amikor az egyik tér közepére egy magas oszlo
pot épÃtetett, a
f̦ld̦n pedig megjel̦lte az ̒rny̩kokat. Azthiszem m
ég Å‘ maga ÃítépÃttette
egyszer ezt a napórÃít, hogy újra pontos legyen.
Elkezdtem a témÃít tanulmÃínyozni, de igen belebonyolódta
m. A precessziós mozgÃís
tudtommal azt jelenti, hogy a föld 23,5 fokos deklinÃíciós d
őlésszöge 25000 év
alatt j̒r k̦rbe, azaz ha a f̦ldet az elliptikus p̒lya e
gy adott ponjÃín
szemléljük (pl. napközelben), akkor 25000 év alatt lesz
télbÅ‘l nyÃír, aztÃín
megint t̩l. Ez a 25000 ̩v nem is lesz olyan nagy sz̒m, ha el
osztjuk 365-el,
ekkor 70 et kapunk. Vagyis durv̒n 70 ̩venk̩nt cs̼szik e
l 1 napot a téli
napforduló, amit nyilvÃín a mostani naptÃírunk korrigÃíl.
A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy mikor halad Ãít a fÃ
¶ld az ellipszis azon
pontjain, amely az ellipszis és az ellipszis 2 szimmetriatengelye
metszéspontjÃínÃíl talÃílható. Esetleg tudtok e esetl
eg egy könyvet v. weboldalt
ajÃínlani, ami ezzel a témÃíval kimerÃtÅ‘bben foglalk
ozik.
Ãœdv. GÃíbor