Dátum: 2006. január 9., 21:03
Feladó: Matyi Gábor --
Tárgy: Napórák
Sziasztok!
Az előző levelemet megismétlen iso8859-2 kódolással.
Bizonyára többen is láttátok az elveszett frigyláda fosztogatói
t, amiben egy
oszlopra helyezett kristályra vetődött a nap fénye, a megtört f
énysugár pedig
megmuattta a frigyláda pontos helyét. Nemrégiben olvastam arról, ho
gy az
efféle napórák a föld precessziós mozgása miatt már néhán
y évtized alatt
pontatlanok lesznek. A jelenséget azthiszem Augusztus cézár is már
megtapasztalta, amikor az egyik tér közepére egy magas oszlopot ép
ítetett, a
földön pedig megjelölte az árnyékokat. Azthiszem még ő maga
átépíttette
egyszer ezt a napórát, hogy újra pontos legyen.
Elkezdtem a témát tanulmányozni, de igen belebonyolódtam. A precess
ziós mozgás
tudtommal azt jelenti, hogy a föld 23,5 fokos deklinációs dőléssz
öge 25000 év
alatt jár körbe, azaz ha a földet az elliptikus pálya egy adott pon
ján
szemléljük (pl. napközelben), akkor 25000 év alatt lesz télből
nyár, aztán
megint tél. Ez a 25000 év nem is lesz olyan nagy szám, ha elosztjuk 3
65-el,
ekkor 70 et kapunk. Vagyis durván 70 évenként csúszik el 1 napot a
téli
napforduló, amit nyilván a mostani naptárunk korrigál.
A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy mikor halad át a föld az ell
ipszis azon
pontjain, amely az ellipszis és az ellipszis 2 szimmetriatengelye
metszéspontjánál található. Esetleg tudtok e esetleg egy könyve
t v. weboldalt
ajánlani, ami ezzel a témával kimerítőbben foglalkozik.
Üdv. Gábor