Dátum: 2006. február 14., 1:46
Feladó: Dávid Gyula --
Tárgy: Valaszfele Valas Gyorgynek, avagy magneses mezovel a bu'sba...
Kedves Valas Gyuri!
Nagyon nem ertem a leveledet. Lehet, hogy "egy a fizikahoz kozepiskolas fokon
sem erto kutyauto dilettans" vagyok, de a "magneses mezo" kifejezest en is
szandekosan es tudatosan hasznalom, nem csak ismeretterjeszto cikekben, de
egyetemi eloadasaimban is.
Megprobalom kitalalni, mire gondolhattal.
a/ Olyan, hogy "magneses mezo", onmagaban nincs, ez az elektromagneses mezo
egyik megnyilvanulasi formaja. Ez termeszetesen igaz, ennek ellenere a
termeszetben elofordulnak olyan szituaciok (pl allando helyzetu vezetoben
folyo egyenaram korul kialakulo mezo), amikor az elektromos tererosseg
lenyegeben elhanyagolhato, es az elektromagnesseg szinte tiszta magneses mezo
formaban nyilvanul meg. Ekkor a kifejezes hasznalata jogos.
b/ Nem a "magneses mezovel" van bajod, hanem magaval a "mezo" szo hasznalataval.
Ezt erositi az is, hogy a fent emlitett kutyauto dilettanst "forditonak"
nevezed, aki tehat azert hasznalja a "mezo" kifejezest, mert szolgaian
forditja az angol "field" (vagy a nemet "Feld", az orosz "polje" stb)
szavakat - mikozben a "hivatalos" (es a Muegyetemen altalanosan hasznalt)
kifejezes a "magneses ter" lenne. (Es itt csendesen beoson a vitaba a regi
BME-ELTE ellentet es rivalizalas is).
A lenyeg az, hogy en (termeszetesen sokakal egyutt) felrevezetonek,
megtevesztonek tartom azt, hogy ket nagyon kulonbozo fogalomra ugyanazt a
szot hasznaljuk, mikozben lenne tisztesseges magyar kifejezes a ket fogalom
vilagos elvalasztasara. A "ter" _geometriai_ fogalom, a fizikaban valamikepp
(termeszetesen erosen egyszerusitve) a jelensegek "tartalyaul", hattereul
szolgal. (Ettol meg lehet sokfele, euklideszi, hiperbolikus, gorbult, akar
meg 26 dimenzios komplex Calabi-Yau sokasag is.) Ezzel szemben a mezo
(pl az elektromagneses vagy a Higgs-mezo) az _anyag_ egy fajtaja! Van neki
energiaja, impulzusa, perdulete, Maxwell es Einstein szerint meg nyomasa,
mi tobb homerseklete is, ezeket kepes atadni mas anyagfajtaknak stb.) Tehat
egeszen mas fogalom, mint a geometriai ter. Ez legvilagosabban "az egesz
teret betolto elektromagneses ter" kifejezesen latszik. Nyilvan a geometriai
teret kitolto anyagrol, tehat mezorol van szo.
Mas nyelvekben vilagosan megvan a "ter" es a "mezo" fogalom megkulonboztetese:
space - field, Raum - Feld, prosztrasztvo - polje, stb (a francia kifejezeseket
nem tudom pontosan). A magyar "tudomanyos szabvany" kiotloi valamiert
ragaszkodtak ahhoz, hogy mindket fogalmat a 19. szazadbol itt maradt "ter"
szoval jeloljuk. Ezzel nem kis zavart generalva a temat tanulo diakok, illetve
az ismeretterjeszto konyveket olvaso laikusok fejeben. Holott a problema a
ket kulon szo hasznalataval egyszeruen orvosolhato (lenne). Te ezt a "szabvanyt"
kered szamon a fizikahoz "legalabb kozepiskolas" fokon ertoktol, azt, hogy
tovabbra is tartsuk fenn a sok felreertest okozo, kettos jelentesu "magyar
szakkifejezes" hasznalatat.
En inkabb azt tartom fontosnak, hogy a tudomanyos szovegek szerzoi (ezaltal
olvasoi is) vilagosan ertsek az egyes fogalmak jelenteset, a koztuk levo
kulonbsegeket, es ezt a megertest - ha lehet (es esetunkben lehet) - vilagos
nyelvi eszkozok is segitsek. Ez a fontos, nem a merev ragaszkodas a tabukent
hasznalt "hivatalos" kifejezesekez.
(Amugy vajon ki definialja a "magyar szakkifejezeseket", ha nem az adott
szakterulet muveloi? Es ha a fogalom arnyalodik, bonyolodik, netan jelentese
hasad, akkor kinek van joga uj szavakat bevezetni a szaknyelvbe? Es kinek van
joga ezt megakadalyozni, megtiltani?)
A fentiek miatt az ELTE fizikus szakan mar evtizedek ota tobb-kevesebb
kovetkezetesseggel hasznaljuk a "mezo" kifejezest. (Azert nem teljesen
kovetkezetesen, mert mi is a regi szohasznalatban nottunk fel - neha nekem
is rajar a szam az "elektromagneses ter" kifejezesre, de altalaban kijavitom
magam.) Es ezt tudatosan tesszuk, szandekosan, azert, hogy az uj fizikus
generacio mar magatol ertetodoen nyelvileg is megkulonboztesse a fizikailag
kulonbozo fogalmakat. Remelem (es tapasztalom), sikerrel tesszuk ezt. Es
ekozben nem torodunk az avitt es felesleges nyelvi tabukkal, amit a ki tudja,
ki altal felhatalmazott testuletek probalnak az elo szaknyelv alkalmazoira
kenyszeriteni.
Meg egy dolog nem tetszik a hozzaszolasodban: az ellenvetest nem ismero, a
masik velemenyt eleve lesajnalo, nem mas velemenynek, hanem muveletlensegnek,
bunkosagnak tarto, az esetleges ervekre nem is kivancsi, magat az egyetlen
es abszolut igazsag kizarolagos birtokosanak tarto - hamis - folenyed.
A korabban targyalt cik nem azert butasag, mert a szerzo vagy a fordito a
"magneses mezo" kifejezest hasznalja. Butasag, de mas, bonyolultabb, az elso
pillantasra esetleg fel sem ismerheto, melyebb elemzest igenylo okok miatt.
Ezt az elemzest igyekeztem megadni az elozo hosszu cikkben.
Milyen egyszeru es konnyen kezelheto lenne a vilag, ha a buta es hamis cikkeket
egyetlen szo hasznalata alapjan fel lehetne ismerni! Akkor nem is kellenenek
hozza szakemberek, az egeszet ra lehetne bizni egy primitiv szoftverre is...
A valosag sajnos (vagy inkabb szerencsere) bonyolultabb.
Milyen kar, hogy ezt a cikket sem olvastad el, hiszen (sajat deklaraciod
szerint) az elso bekezdesben kimondott onvallomasom utan abba is hagytad
az olvasast. Nagyon sajnalom.
Udvozlettel
dgy
aki juszt sem megy el a busba
Ui: egy adalek a szaknyelvi vaskalapossaghoz. A hetvenes evek kozepen a
reszecskefizikaban felbukkant a "charm" fogalma. Ez bizonyos fajta reszecskek
bizonyos fajta tolteset jelenti, szo szerinti jelentese "ba'j, kellem". (Az
amerikai szaknyelv mar ilyen viccelodos, lasd pl a "fel" es "le" kvarkokat.)
Az ilyen toltessel biro reszecskek a "charmed particles", azaz a "ba'jos
reszecskek". Tobbeknek nem tetszett ez a kifejezes, ezert a szakterulet
mintegy harminc (azaz lenyegeben az osszes) magyar muveloje vaskos angol
szotarakkal felfegyverkezve bevette magat egy sorozobe, es probalt jobb magyar
kifejezest keresni. (Rossz peldakent allt elottuk a husz evvel azelotti
hasonlo helyzet, amikor a "strangeness" kifejezest egyetlen magyar fizikus
nevezte el - nem teljesen korrekt forditassal - "ritkasagnak", rakenyszeritve
az uj szot a teljes szakmai kozossegre. Dontson tehat a kollektiv bolcsesseg!)
Tobb oranyi toprenges utan vegul a gremium arra jutott, hogy nem talalt jobb
kifejezest, es megegyeztek a "ba'jos" szo tovabbi, egyseges es altalanos
hasznalataban. A lovagiassag szabalyai szerint a meccs eldolt. De volt, aki
nem fogadta el a helyzetet! Egy - azota sajnos botranyos korulmenyek kozott
megszuntetett - tudomanyos konyvtarunk egy munkatarsa a kovetkezoket kozolte
velem (majdnem szo szerinti idezet): "Marpedig amig en itt vagyok, addig a
mi kiadvanyainkben nem jelenik meg ilyen marhasag, mint a 'ba'jos kvarkok
tanca a fekete lyuk korul'! Mi ez a "charm"? Valami toltes-fele... Akor legyen
a neve c-toltes!" Es lo"n... A neves intezmeny kiadvanyaiban meg evekig
szerepeltek a c-toltesu reszecskek. Igaz, a kutya sem keresett rajuk. Ha
viszont valaki a ba'jos reszecskekrol akart olvasni, nem talalta meg oket a
keresorendszerben, hiaba szerepeltek a konyvtar sok koteteben... Vajon mi
a fontosabb: a nyelvi purizmus, vagy a kozerthetoseg, a hasznalhatosag?
:(