Dátum: 2006. április 17., 12:20
Feladó: Gyarmathy István --
Tárgy: Re: Deep Sky Wonders
Szia Zsolo!
Köszönöm a leveledet! Teljes mértékben egyetértek! Még csak annyit: te
elsősorban az amerikai amatőrökre hivatkozol, de gondoljunk a
magyarországi állapotokra -elsősorban az éppen csak újjászerveződött,
majd hamarosan erősen megtépázott amatőrmozgalomra, a korabeli hazai
távcsőparkra, de e mellett a háború utáni gazdasági és politikai
közállapotokra. Bizony akkor a "Scotty" által publikált cikkek igazi
relevációnak számítottak -volna ha a Sky and Telescope széles körben
ismert lett, lehetett volna.... Egyébként maga a cikksorozat is sok
változáson ment keresztül, ezt majd érdemes lesz figyelemmel kísérni,
hiszen Szentmártoni Béla egészen a 80-as évek végéig (csaknem haláláig)
fordította a cikkeket. Köszönet Neki érte!
Baráti Üdv: István
> Sziasztok!
>
> Ehhez én még két apróságot, finomítást tennék hozzá. Én úgy
> tapasztaltam, hogy fordításkor az esetek 80-90%-ában az eredeti szöveg
> "íze" kisebb-nagyobb mértékben elhalványul. És ez nem jelenti azt, hogy
> rossz a fordítás. Egyszerűen arról van szó, hogy nagyon nehéz visszaadni
> egy-egy idegen szó, kifejezés, jelentésen túli finom stiláris
> járulékait. Én nagyon sok angol csillagászati szöveget olvasok, ezek egy
> részével magyarul is találkozom. Lépten-nyomon belebotlok a fenti
> jelenségbe, még szakmailag kiváló fordítások esetén is. Olyan ez, mint
> amikor a minden benne van a húslevesbe ami kell, ráadásul jó arányban,
> csak éppen egy picit sótlan. Sok fordítás is egy picit "sótlan".
> Hangsúlyozom, hogy ezzel egyáltalán nem kritikát akarok megfogalmazni
> Szentmártoni Béla fordításaival szemben, sőt ahogy olvasom, nagyon is jó
> fordítások. Ráadásul, mivel az eredeti angol szöveget nem ismerem,
> lehet, hogy nem áll az amit írtam, lehet, hogy az eredeti "íze"
> ugyanolyan, mint a fordításé.
> De ez tényleg csak apróság.
>
> A másik, szerintem jóval lényegesebb szempont. Miért is lett oly
> legendás a Deep-Sky Wonders sorozat? Talán nem is azért, amit és ahogyan
> írt "Scotty", hanem, hogy egyáltalán írt. Mi most itt, több, mint fél
> évszázaddal később, természetesnek vesszük, hogy az amatőrcsillagászat
> egyik népszerű észlelési területe a mély-ég objektumok világa. Olvassuk
> a Meteorban megjelenő leírásokat, lapozgatjuk a Messier Albumot és egyéb
> mélyeges kiadványokat, gyönyörködünk csillagász társaink szebbnél-szebb
> galaxis fotóiban, stb. Egyszóval a mély-ég objektumok, illetve azok
> megfigyelése, amatőrcsillagász életünk része ma már. De nem volt ez
> mindig így. Naprendszerünk objektumaival ellentétben, a mély-ég
> objektumok csak a 2. század második felében kezdek nagyobb számban
> távcsővégre kerülni. Előtte bizony szinte alig-alig észlelt bárki is
> mélyeget. Az akkori műszerpark sem kedvezett ezen megfigyelési
> területnek (jobbára 8-10cm-es refraktorok, illetve 15cm-es reflektorok
> voltak főleg), nem léteztek akkor még óriás dobsonok, sőt semmilyen
> dobson sem. De a fő ok, hogy egyszerűen nem érdekelte az akkori
> amatőrcsillagászokat a mély-ég. Mint majd mindenben, az
> amatőrcsillagászatban is vannak divatos területek, minden objektum
> típusnak megvannak a korszakai. Éjjelente a Hold, a bolygók, a kettősök,
> és az igazán komoly amatőrök a változócsillagok felé fordították
> távcsöveiket. Persze azt az egy tucat látványos mélyeget ők is
> megnézegették (ezek azok amiket ma már minden amatőr "agyonészlel", M13,
> M45, M42, M31...stb), de nem igen jutott eszükbe, hogy rendszeresen
> vadásszanak ködös objektumokra. Még az ötvenes években is ez volt a
> helyzet. Azt se felejtsük el, hogy nem igen voltak akkoriban amatőr
> kézen olyan csillagatlaszok, melyek alkalmasak lehettek volna halványabb
> objektumok felkeresésére. Nem igen voltak segédanyagok, leírások (Smyth,
> Webb és még nagyon kevés számú kivétel van), könyvek a mély-ég
> észlelésről. Maga a "mély-ég objektum" kifejezés is a Deep-Sky Wonders
> sorozat megjelenése előtti évben tűnt fel először a Sky and Telescope
> hasábjain, ha jól tudom Leland Copeland tollából (nemcsak jó
> csillagatlasz és dobson távcső nem volt, hanem Microsoft Word sem :-)).
> A keserű helyzet illusztrálására egy érdekes adalék: az első Messier
> klubot Isabel Williamson alapította (pontos dátumot nem tudok, de
> valamikor a 40-es években). De most jön a poén: nem ám azért tette ezt,
> hogy népszerűsítse a messierek végigészlelését, és a mély-ég
> észleléseket úgy általában. A klub célja az volt, hogy változócsillag
> észlelőket képezzen ki. Ez egy tréning program volt a későbbi változó
> észlelésekhez. Az eredmény: a program nagyon kevés számú változóészlelőt
> produkált, viszont nagyon sok amatőr érdeklődését felkeltette a ködös
> objektumok iránt. :-)
>
> Szóval Istvánhoz csatlakozva...a dátum nagyon fontos itt: olyan időben
> indult útjára a Dee-Sky Wonders, amikor az egész világon talán ha egy
> tucat olyan amatőr élt, aki végigészlelte a teljes Messier listát.
> István! Köszönjük a munkádat, amit az eredeti fordítások szerkesztésébe,
> digitalizálásába fektetsz! Én is a folytatásra biztatlak.
>
> Üdv!
> Zsolo
>