Dátum: 2006. augusztus 24., 20:35
Feladó: Hegedus Tibor --
Tárgy: Re: ---== CSILLA #5278 ==---
Kedves Matyi, ĂürpĂíd Ă©s Csuko!
ĂürpĂídnak aprĂł pontosĂtĂís: nem W Cep, hanem VV Cep (egy kettĹ‘scsillag).
ĂüllĂtĂłlag 2004-ben "mĂ©g a GrĂínĂítcsillag volt a legnagyobb"... Nem tudom,
akkoriban ki ĂíllĂtotta ezt, de Ă©n mĂír sok-sok Ă©ve a VV Cep-et tudtam...
Egy ideig nem is szĂłltam, mert gondoltam, elavultak ezirĂínyĂş ismereteim,
de ezek szerint még mindig a VV Cep a rekorder...
A legnagyobb tömeg tényleg izgalmas és érdekes kérdés... Nem is minden
Ă©rdeklĹ‘dĂ©st nĂ©lkĂĽlözĹ‘ tĂ©ny, ami termĂ©szetszerűleg magĂín viseli a csillagok
belsĹ‘ szerkezetĂ©rĹ‘l szerzett tudĂísunk magvĂít. EgyelĹ‘re (ahogy a többiek
is ĂrtĂík) 120-150 Naptömeg körĂĽl lehet a felsĹ‘ hatĂír (minden ezirĂínyĂş erĹ‘-
feszĂtĂ©s ez alatti Ă©rtĂ©keket hozott ki)... TetejĂ©ben (mint minden mĂís dolog
a csillagmodellek körében) ez függhet a csillag születésekori kémiai
összeté-
teltĹ‘l (nagyjĂíbĂłl elfogadott tĂ©ny, hogy az univerzum korai idĹ‘szakĂíban volt
"primordiĂílis" csillagok (a hiĂínyzĂł, egyelĹ‘re nem kimutatott, csak sejtett
III. populĂíciĂł tagjai) között ĂíltalĂínossĂígban a jelenleginĂ©l lĂ©nyegesen
nagyobbak
is lehettek és ugye akkoriban szinte 0 volt a nehézelem tartalom, csak
talĂín kis
mennyisĂ©gű LĂtium lehetett a H Ă©s He -n kĂvĂĽl).
Én egy valamit szeretnĂ©k hozzĂítenni ehhez a tĂ©mĂíhoz (Csuko kĂ©rdĂ©se vezetett
erre) - lĂ©vĂ©n igencsak napi munkĂím fĹ‘ terĂĽletĂ©be vĂíg a vĂílasz:
Mind a tömeg, mind a méret kimérése nehéz kérdés. Mindkettőt legpontosabban
a "kĂ©tvonalas fedĂ©si kettĹ‘sök" objektumcsoport tagjainĂíl lehet meghatĂírozni!
Minden mĂís esetben a tömeg Ă©s/vagy a mĂ©ret mĂír pontatlanabbul hatĂírozhatĂł
meg. SĹ‘t, a magĂínyos csillagoknĂíl a tömeg szinte sehogy - azazhogy csak az
ismert, pontosan meghatĂírozhatĂł tömegű objektumok körĂ©ben feltĂ©rkĂ©pezett
jĂírulĂ©kos összefĂĽggĂ©seken keresztĂĽl, közvetve. Ezek a meghatĂírozĂísok azonban
nagyon fĂĽggenek attĂłl, hĂíny objektum bevonĂísĂíval kĂ©szĂĽlt kalibrĂílĂís sorĂín
pontosĂtottĂík a szĂłban forgĂł összefĂĽggĂ©st; milyen egyĂ©b elmĂ©leti
formulĂí(ka)t
kellett mĂ©g figyelembe venni a kalkulĂíciĂłk sorĂín; mennyire szĂłrnak a
kalibrĂíciĂłs
görbĂ©n a mintaelemek? Ezek miatt nagyon erĹ‘s fenntartĂísokkal kell
kezelni legalĂíbbis
a TĂűMEG Ă©rtĂ©keket. A legnagyobb tömegű csillagok listĂíjĂít ĂítnĂ©zve nemigen
van ismeretem azokrĂłl (Ăít kellene nĂ©zni a rĂłluk szĂłlĂł legutĂłbbi
cikkeket), de
amelyik magĂínyos - arra mĂ©g azt is gyanĂtani lehet, hogy akĂír 10-20% is
lehet a
meghatĂírozĂís hibĂíja... EgyiknĂ©l sem lĂíttam feltĂĽntetve a hibĂít! A VV Cep
esetében
viszont, minthogy elĂ©ggĂ© sokat tanulmĂínyozott fedĂ©si kettĹ‘s,
valĂłszĂnűleg elĂ©g pontosan
ismert lehet a 100 Naptömeg érték.
A MÉRET meghatĂírozĂísa mĂír relatĂve több csillagra működhet, u.i. HoldfedĂ©sek
segĂtsĂ©gĂ©vel, direkt interferometrikus mĂłdszerekkel elĂ©g pontosan
meghatĂírozhatĂł.
Ha mĂ©lyebben kĂvĂíncsi vagy arra, hogy hogyan hatĂírozzĂík meg pontosan a
csillagok
mĂ©retĂ©t (Ă©s mik az adott mĂłdszerek hibaforrĂísai, korlĂítjai), akkor
ezekre a kulcs-
szavakra keress rĂí.
Ăśdv: Hege