Dátum: 2007. február 7., 14:49
Feladó: Dávid Gyula --
Tárgy: "a tudomany mai allasa szerint..." avagy mi ervenyes
HFeri kerdezte:
> A tudomány mai állása szerint ( :-) ) _érvényben_
> _van-e_ még az anyag- és energia-megmaradás elve?
Az energiamegmaradas torvenye 1915, azaz az altalanos relativitaselmelet
megszuletese ota nincs ervenyben. Marmint globalisan. Lokalisan, kis helyi
rendszerekre sajnos igen, tehat a Foldon vagy a Naprendszerben tovabbra sem
lehet orokmozgot epiteni. A masodik csapast a kvantumterelmelet merte az
elvre: eszerint (lenyegeben a hatarozatlansagi relacio miatt) lehetseges
rovid idore "energiakolcsont" felvenni a semmibol egy folyamathoz, utana
viszont hamarosan - es halalpontos konyveles szerint - vissza kell fizetni
a kolcsont. Minel nagyobb volt a kolcson, annal hamarabb. Ennek a jelensegnek
az egyik megnyilvanulasa az alaguteffektus is.
Az "anyagmegmaradas" elve sohasem volt igaz, az "anyag" ugyanis nem fizikai
mennyiseg, nem merheto. Legtobbszor a tomegmegmaradast ertik alatta, ez
viszont 1905, azaz a specialis relativitaselmelet ota nem ervenyes. A tomeg
ebben az elmeletben egy vektor abszolut erteke, ket vektor osszeadasakor
viszont altalaban az abszolut ertekek nem adodnak ossze: a kozonseges vektor-
algebraban sincs "torveny a vektorok osszesitett hosszusaganak megmaradasarol".
Mas interpretacioban "anyagmegmaradason" azt ertik, hogy pl kemiai reakciok
soran az egyes anyagok atalakulnak, de ha lemegyunk atomi szintig, akkor az
egyes atomfajtakba sorolhato szereplok szama a reakcio soran valtozatlan marad.
Kesobb ezt egy szinttel lejjebb vittek, es elemi reszecskekre alkalmaztak.
Amiota azonban szamos peldajat latjuk az elemi reszecskek kolcsonos
atalakulasanak, azota ez sem altalanosan ervenyes torveny.
"A tudomany mai allasa szerint" egzaktul ervenyes megmaradasi torveny pl az
elektromos toltes megmaradasa. De hogy holnap mi lesz...
udv
dgy
|