Dátum: 1998. június 11., csütörtök (14:21 UT) |
Feladó: Molnar P. |
Tárgy: Szupernova-robbanas -> gammakitores |
Üdv mindenkinek!
Az érdekelne, hogy elképzelhető-e kapcsolatot teremteni a gamma-kitörések és
a szupernóva-robbanások között?
A következőképpen képzelem:
A szupernóva-robbanásban ugyebár az anyag, ha a csillag kezdeti tömege
megfelelően nagy volt, végtelenül kicsiny térrészbe zsugorodik össze,
magyarul fekete lyukat alkot. Tulajdonképpen a fekete lyuk
elképzelhetetlenül kicsiny (nem?), és maga körül a teret meghajlítja. Mi van
akkor, ha a fekete lyukba zuhanó anyag (mármint mikor képződik a lyuk), nem
áll meg mint fekete lyuk, miközben a teret meggörbíti, hanem "továbbrohan",
és a téridő egy másik pontján az addig ott sík téridőt kidöfi, és a lyukba
zuhanó anyag itt mint sugárzás megjelenik? Ekkor a fekete lyuk "oldalán" is
megmarad a tér görbülete (pedig gravitáló anyag már nincs itt), így mint
"fekete lyuk" észlelhető: a fényt és az anyagi testeket eltéríti
"gravitációs" erejével, valamint "fekete" (mert egyrészt nincs ott semmi,
másrészt, mert ami beesik, a téridő más pontján jön ki). Ugyanakkor a másik
helyen megjelenő téridő-görbület szintén úgy viselkedik, mint nagy tömeg
(mert a téridő görbítve vagyon ezen a helyen, ahol a robbanáskor keletkezett
fekete lyuk anyaga kiszakította), ugyanakkor eszméletlen energiát sugároz
(vajon meg lehet mondani, hogy egy csillag összeroppanásakor fekete lyukként
megmaradó anyagból nyerhető energia mekkora), méghozzá igen kis,
tulajdonképpen nulla térrészből.
Szerintem, ha ez (netán) így is lehetne, akkor:
1) az anyag a fekete lyukban nem tűnik el örökre, hanem a tér más pontján
megjelenik
2) a gammakitörés hihetetlen energiájának a forrása
3) a gammakitörés bárhol megjelenhet az éggömbön
4) van egy csomó féreglyukunk a szupernóva-robbanások és a
gammakitörés-helyek között
5) a féreglyukak és a két végpont fenntartásához nem kell már semmi, mert a
robbanáskor és a fekete lyuk létrejöttekor keletkező alagút
"összeforrasztja" a két térrészt, ami már nem válik el egymástól.
Ha ez elképzelhető, lehetséges, hogy maguk a galaxisok is (amelyekben ugye a
megfigyelt mozgások előidézéséhez szükséges tömeg nagy része is hiányzik)
ilyen lyukak peremén (amelyek mintha tömeget hordoznának, és görbítik a
teret) tanyáznak, és így nem szükséges a hiányzó anyag felkutatása.
Mondhatnánk, hogy a "hagyományos" galaxisok a féreglyuk bemenő oldalán
vannak, a különlegesek (pl. kvazárok???) a kimenő oldalon?
Kérek mindenkit, vesse fel a Csillán ezzel kapcsolatos gondolatait!
Köszönöm!
Minden jót: Molnár Péter ( )