Dátum: 2008. október 31., 20:44
Feladó: Csizmadia Szilárd -- szilard.csizmadia (a) dlr.de
Tárgy: Hol vannak a tudomany gyokerei
Kedves Tibor!
Nagyon sajnalom, hogy baratkent sok mindenben ellent kell mondanom Neked, de szerintem senkinek nem lesz erdektelen, amit irok, az ordog ugyanis a reszletekben rejlik.
>Szerintem ezt csak Te, meg egy-két lelkes történelem-kedvelo állítja. Én
>ilyet SOHA nem hallottam.
Logikailag ez nem jelenti azt, hogy ezt mas soha nem allitotta. Es itt nem csak egy-ket lelkes amator torteneszre gondolok, hanem sokakra. En viszont ezt nagyon sok konyvben olvastam. (Hatranyban vagyok, mert a konyvtaramat nem pakoltam fel, mikor Berlinbe koltoztem, igy erthetoen nehez az idezeteket elokeresni.)
De pl. az ELTE egyik oldalan talaltam a kurzustematikak kozott:
"Az újkor filozófiájának és tudományos gondolkodásának kialakulása: Kopernikusz, Bruno és Galilei szemléletváltása." (http://www.tofk.elte.hu/tarstud/lehmann/kurzusok.htm)
De meg a KFKI oldalan is:
"A tudomány a reneszánsz kési gyermeke volt, hiszen Kopernikusz és Vesalius felfedezéseinek idejére a reneszánsz már túl van legfényesebb korszakán." (http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/0012/bekes.html)
A Termeszet vilaga honlapjarol:
"...a természettudomány, amelynek kezdeteit valahonnan a 16. század közepétl számítjuk..."
Ami aligha lehet 1609. (http://www.termeszetvilaga.hu/tv2000/tv0006/vallas.html) Ha akarsz, es olvasol, tovabbi peldakat is talalsz. Ugyanakkor human tudomany leven a tortenelem, ellenvelemeny szabadon megfogalmazhato es terjesztheto, de a fosodortol Te allsz tavolabb. Tudom: 1973-ban, Kopernikusz 500. szuletesnapjan meg massal kellett reklamozni... Mikor mivel reklamozunk?
Teljesen feleslegesnek erzem tovabbi peldak felhozatalat, mert az altalam inkriminalt mondat mogott meghuzodo celod az volt, hogy minel inkabb feltupirozd a 2009-es ev jelenseget. Valoban jelentosegteljes ev a csillagaszat szamara 1609 es 2009 is! Csak "az ujsagiroi tulzas" tolem kisse idegenebb.
>És szerintem Te is csak félreértettél valamit. Szószerint ez áll a
>legtöbb szócikkben: "a csillagászat és a
>modern tudományok
>kiindulópontjának is tekintik"... Tehát a csillagászat egészének mai,
>"korszeru"
>szemléletu rendszerének. Szó nincs annak a kihangsúlyozásáról ezekben a
>forrásokban, hogy az "ELMÉLETI"
>csillagászat kezdete... Nem is lehet, mert NEM AZ.
Ha mar az elmeleti csillagaszat kezdeteit keressuk, akkor az inkabb 1543, minthogy az egesz De revolutionibus egyetlen megfigyelest sem tartalmazott. (Egyebkent a mu az ADS-rol letoltheto, nezz csak bele: igaz, marha sok oldal, es latinul van.) Ellenben Kepler hatalmas konyve - Kostler szerint is - olvashatatlan, es tele van magiaval. Kepler asztrologus is volt, Kopernikusz nem. Kopernikusz az eszleleseket legjobban leiro matematikai hipotezist kereste, Kepler - 1596-os es 1619-es konyve szerint is - az egbolt magiaba veszo harmoniatorvenyet. (Ez eredmenyezte persze a harmadik torvenyt,a mi valoban szep harmonia.) Kepler meg asztrologiai kalendariumot is kiadott (ezert huzta egyebkent a fizeteset, tehat mondhatnank: kenyszerbol, es valoban igy is volt), ugyanakkor keveredett nala a modern gondolkodas a titokzatos magiaval.
Egyebkent jol megerezted, mi az en bajom: hol huzna meg egy tudomanytortenesz az elmeleti csillagaszat kezdeteit? Kopernikusznal, Keplernel, Eulernel, vagy Laplace-nal es Lagrange-nal? Tetszolegesen kiragadni valamit csak azert, hogy latvanyosabb legyen a szoveg... Ha nem lett volna ott, hogy az elmeleti csillagaszat kezdete is, hanem mint a csillagaszat legfontosabb torvenyei kozul kettonek a megjelenese, hallgattam volna, mint a sir.
Amugy Arisztarkhosz regen el volt feledve a 16. szazadra... Kar emlegetni, miszerint tudtak a reneszansz vegere, hogy hol van a kozeppont. Hadamard is levezette az Einstein-egyenleteket Einstein elott, de nem publialta, nem ismerte fel, mik azok, igy csak az 1940-es evekben publikalta oket az oneletrajzaban... Akik meg sejtettek a Nap kozeppontusagat, azokkal szemben meg ott van az, hogy legfeljebb maganlevelezesukben irtak le, Kopernikusz meg kiadta konyvben, es ami fontos: bizonyitott. Ez a lenyeg, nem csak a levegobe beszeles es a sejtes.
Egyebkent hogy mi volt a pontosabb leiras: Kopernikusszal sokkal nehezebb volt szamolni, de eppen Tycho szamol be arrol, hogy egy egyuttallas elorejelzeseben mind Ptolemaiosz, mind Kopernikusz tevedett, de Kopernikusz kevesebbet.
A lenyeg abban van, hogy Kepler soha az eletben nem jutott volna el a palya alakjahoz, ha nem tudja, mit vegyen kozeppontnak...
Amugy meg hogy mit hol tanitottak: Magyarorszagon a csillagaszok meg az 1930-as evekben sem oktattak a relativitaselmeletet, helyette az eterelmeletet....
Irod, az IAU elnoke mit irt ezzel kapcsolatban az IYA2009 kapcsan. En ezeket az oldalt ellenoriztem Cesarsky-val kapcsolatban:
http://www.astronomy2009.org/general/about/welcome/
http://www.astronomy2009.org/news/pressreleases/detail/iya0701/
http://www.astronomy2009.org/news/pressreleases/detail/iya0801/
Ezeken az oldalakon nem irta, hogy a Kepler-torvenyek az elmeleti csillagaszat kezdetei. Hol irta, meg tudnad mutatni? Tenyleg kivancsi vagyok.
Nekem nem tetszik, hogy hulye Hegedust es okos Szilardot irtal. Nagyon nem tetszik, egyik kitetel sem. Nem is tudom, hogyan fogalmazzak ezzel kapcsolatban.
Kepler jelentoseget meg plane nem akarnam csokkenteni. Ezt ne tulajdonitsd nekem. A levelem melyik reszebol vettted ezt?
Ha meg mar Kopernikusz helyett Arisztarkhosz: akkor az integralszamitas kezdetei meg Kepler helyett Arkhimedesz! Ugye, mi mindenek a kezdetet lehet ide-oda tologatni? A tavcsonel is: tudomanytorteneti teny, hogy Thomas Harriott elobb nezegette tavcsovevel a Holdat, mint Galilei... Megis Galilei volt az, aki nagyhatasu konyvet publikalt, igy egyertelmu, hogy az O tavcsovezesenek az evfordulojahoz kotik az IYA-t.
Ne haragudj, Tibor, azt hiszem, a kerdes osszetettebb, mint gondolod; mikozben a tavcso hasznalatbavetelenek eve egyertelmu, es nem veletlen, hogy az altalam atlapozott IYA-anyagokban csak erre talaltam utalast. Ha meg meg is mutatod, hogy Cesarsky asszony ezt irta egy olyan oldalon, amit en nem olvastam at, akkor is megallja a helyet a tobbi, amit fentebb irtam.
Udv:
Szilard