Dátum: Fri, 28 May 2010 10:54:04 +0200
Feladó: Pete Gábor
Tárgy: "Galilei 1610-2010" - A teljes előadássorozat az MCSE médiatárába
Sziasztok!
"Galilei 1610-2010 - előadássorozat az MCSE médiatárában"
Galilei legjelentősebb távcsöves felfedezései után 400 évvel a Polaris Csillagvizsgálóban február 2-től május 25-ig tartottuk tavaszi előadás-sorozatunkat, melynek keretében kedd esténként, 19 órától asztrofizikai, csillagászattörténeti és a Hubble Űrtávcsővel kapcsolatos előadásokat hallgathattunk hazánk legjobb ismeretterjesztőitől, amatőr és hivatásos csillagászaitól.
Az elmúlt négy hónapban 15 előadó által megtartott 17 kitűnő ismeretterjesztő előadás összesen 25 órányi felvételei megtekinthetők, illetve letölthetők a Magyar Csillagászati Egyesület médiatárából.
www.mcse.hu/multimedia
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a közvetítő stábnak a közvetítések lebonyolításáért, az előadóknak a kitűnő előadásokért, s utolsóként ugyan, de valójában elsősorban a Polaris Csillagvizsgáló stábjának az előadássorozat létrejöttéért, megszervezéséért!
Végül lássuk az előadások részletes ajánlóit:
2010.02.02.
Kereszturi Ákos
Sós folyók, savas tavak és sárfolyások a Marson 1:07:44
Az elmúlt évek kutatásai rámutattak: ha volt vagy van víz a Marson, az magas sótartalmú és alacsony olvadáspontú oldatok formájában lehet jelen. Talán ilyen folyadékok hozták létre a sárfolyásoknak is nevezett alakzatokat; és régebben, nagyobb mennyiségben, a kráterekben tavak formájában is felhalmozódhattak.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0811&Itemid=338
2010.02.09.
Kiss László
Antarktiszi csillagászat 1:22:29
Az antarktiszi plató Földünk több szempontból legjobb asztroklímájú területe. Az év legnagyobb részében derült, igen száraz levegőjű fennsík felett páratlanul nyugodt a légkör, ami szinte űrbéli körülményeket teremt a nagyon éles távcsöves képalkotás számára. Előadásunk áttekinti az antarktiszi csillagászat lehetséges fejlesztési irányait, a megvalósításukat gátló technikai nehézségeket, valamint a problémák megoldására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0812&Itemid=338
2010.02.16.
Sárneczky Krisztián
Hol robban a következő? 1:18:53
Minden amatőrcsillagász legfőbb vágya, hogy egy galaktikus szupernóva felvillanásában gyönyörködhessen. A hirtelen megjelenő vendégcsillag hetekig látható lenne a nappal égen is, és évekig követhetnénk halványodását az éjszakai égbolton. Sajnos 1604 óta nem észleltünk galaktikus szupernóvát, így már nagyon itt lenne az ideje a következőnek. Több robbanás előtt álló csillagot is ismerünk az égbolton, de jelenlegi tudásunk mellett még csak közelítő időpontot sem tudunk adni arra, hogy mikor fejezik be életüket. Csak reménykedhetünk abban, hogy valamelyik még a mi életünk során felrobban. Az előadás során megismerkedünk a szupernóvák kutatásával, a lehetséges jelöltekkel, érvekkel és ellenérvekkel, hogy miért várjuk a felrobbanásukat.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0813&Itemid=338
2010.02.23.
Hegedüs Tibor
Hová vezet a Tejút? - Régi kérdések, új válaszok, meglepő tények 1:51:19
Csillagvárosunk - a Tejútrendszer, ahogyan a régiek látták, és ahogyan napjaink műszerei... Anyagleltár, látható és láthatatlan komponensek - van-e sötét anyag házunk táján? Mozgások a Tejúton közel s távol - egy pillanatfelvételről leolvasandó mozgófilm kockái... Különös gravitációs bírkózásokról árulkodó anyaghidak, "szökevény csillagok"...
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0816&Itemid=338
2010.03.02.
Mizser Attila
Galileinél Padovában 1:12:20
Hivatalosan is véget ért A Csillagászat Nemzetközi Éve - a zárórendezvénynek az olaszországi Padova adott otthont, az a város, ahol Galilei megkezdte csillagászati megfigyeléseit. Az esemény nem véletlenül kapta az "Astronomy Beyond 2009" címet - a Nemzetközi Csillagászati Unió már a címválasztással is jelezte, hogy a népszerűsítő programokat, melyek világszerte fémjelezték A Csillagászat Nemzetközi Évét, 2009 után is tovább szeretné vinni - bár természetesen kisebb lendülettel. Az sem volt véletlen, hogy a rendezvényt épp Padovában, és épp január 9-10-én tartották meg, négyszáz évvel a Galilei-holdak felfedezése után. Galilei ugyanis épp Padovában kezdte meg világfordító észleléseit. Az előadás megpróbál áttekintést adni a Padovában 1610 januárjában és 2010 januárjában történtekről, sok képpel és személyes élménnyel.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0819&Itemid=338
2010.03.09.
Csaba György Gábor
Csillagok hírnöke 1:15:31
Galilei legjelentősebb távcsöves felfedezései után 400 évvel indítottuk a Polaris Csillagvizsgálóban a Galilei 1610-2010 előadás-sorozatot. Március 9-i vendégünk Csaba György Gábor csillagász, aki Csillagok hírnöke című előadásában az itáliai tudós Sidereus nuncius című művét ismerteti. Ez volt az a munka, amelyben Galilei 1609/1610 fordulóján végzett megfigyeléseit ismertette - egyebek mellett itt közölte a Holddal kapcsolatos észleléseit és Jupiter holdjainak felfedezését. A Sidereus nuncius szövegét a Meteor csillagászati évkönyv 2009. évi kötetében közöltük, Csaba György Gábor fordításában.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0831&Itemid=338
2010.03.16.
Galántai Zoltán
Galileiig és tovább 1:20:21
Amikor 400 évvel ezelőtt megjelent a Csillaghírnök, akkor új korszak kezdődött a tudomány történetében, és ennek eredményei (meg persze a szemlélete is) olyan mértékben beépült a tudományos és a köznapi gondolkodásba egyaránt, hogy hajlamosak vagyunk el is feledkezni a létezésükről. Mindebben az olyan könyvek, mint amilyen Galileié is volt, alapvető szerepet játszottak. És nem is csak azért, amit tartalmaztak, hanem azért is, ahogyan tartalmazták: vagyis azért, mert nyomtatásban jelentek meg. És ez aztán elevetezett többek között a demokráciához is. Az előadás a Kopernikusztól Kepleren át Galileiig tartó és olykor nagyon is szeszélyes kacskaringójú változások bemutatása mellett arra is kitér, hogy milyen volt előtte; és érinti azt is, hogy mi jöhet a modern értelemben vett tudomány után.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0832&Itemid=338
2010.03.23.
Bartha Lajos
A távcsövek őskora és hőskora 1:19:15
Galilei Csillaghírnökének megjelenése után egyre több csillagász (és főleg műkedvelő) fordította az égitestek felé a kisebb-nagyobb műszerét: szó szerint mindent megnéztek, ami a látómezőben felbukkant. De az első lelkesedés után mind több gondot okozott az egyszerű lencsék gyenge képalkotása. A XVII. sz. második harmadától nem csak a távcső nyújtotta lehetőségek kiaknázására (Hold- és bolygó megfigyelésekre, mélyég-objektumok keresésére) törekedtek, hnem a műszerek teljesítő képességének javításán is fáradoztak. Huyghens a lencsfelületek kialakításával, Hevelius, Cassini a hosszú gyújtótávolságú objektívekkel kísérletezett. Közben jelentkezett a távcső-optika másik útja: a tükrös teleszkóp megalkotása. Zuchhi már szinte Galileivel, Keplerrel egyidejűleg felvetette a homorú tükrű reflektor gondolatát (1616), de a használható megoldást csak Newton dolgozta ki 1669-ben. Ezzel kezdődött a lencsék és tükrök kétszázötven éves versenye.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0834&Itemid=338
2010.03.30.
Székács Vera
Galilei Rómában 2:32:07
Galilei és Róma: a ráció és a dogma konfliktusa. Az előadó Galilei öt római tartózkodásának okait, eseményeit és helyszíneit fogja bemutatni, az általa készített fotók segítségével.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0836&Itemid=338
2010.04.06.
dr. Szabó Róbert
Exobolygók kutatása űrtávcsövekkel 1:15:54
Napjainkban a csillagászat legpezsgőbb területe a Naprendszeren kívüli bolygók felfedezése és tanulmányozása. Az exobolygók vizsgálatában kiemelkedő szerepet játszik az európai országok CoRoT és a NASA Kepler űrtávcsöve. Mindkét űreszköz a csillagok periodikus, piciny elhalványodásait keresi, fedési exobolygók után kutatva. Az extrém pontosság azonban a csillagok vizsgálatában is áttörést hozott. Az Előadó a CoRoT és a Kepler jellegzetességeit és legfontosabb felfedezéseit ismerteti, külön kitérve az űrprogramok magyar vonatkozásaira.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0837&Itemid=338
2010.04.13.
Kolláth Zoltán
Hogyan lát a Hubble Űrtávcső? 1:12:27
Ha a felbocsátástól számítjuk, akkor idén április 24-én ünnepelhetjük a Hubble-űrtávcső 20. születésnapját. Igaz, egy szerencsétlen hiba folytán, első éveit "rövidlátóként" élhette meg, de az első szervize (2003) után már beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Új korszak indult el nem csak a csillagászati kutatásokban, hanem a nagyközönségnek szánt látványos képek szempontjából is. Az előadásban arról hallhatunk, hogyan is lát valójában az Űrtávcső, és ahhoz milyen eszközök, detektorok segítették és segítik - remélhetőleg még jó pár éven keresztül továbbra is kiszolgálva a csillagászati kutatásokat.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0838&Itemid=338
2010.04.20.
Szabados László
Változócsillagok a HST szemével 1:33:32
Egy ennyire leszűkített téma is jelzi, hogy a Hubble-űrtávcsővel végzett észlelések alapján a csillagászat minden területén jelentős eredmények születtek, és bármilyen más részterületet (extragalaxisok, Naprendszer, csillagkeletkezés, kozmológia stb.) is ki lehetett volna ragadni a HST működésének 20. évfordulója alkalmából. Az előadás igyekszik érzékeltetni, hogy a látványos képek készítése csak az egyik jellegzetes előnye a HST-nek, de az űrtávcső nemcsak képeket alkot.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0839&Itemid=338
2010.04.27.
Tóth Imre
A Naprendszer kis égitesteinek megfigyelése a HST-vel 1:45:31
A Hubble Űrtávcső (HST) megfigyelési programjába a közeli kozmikus környezetünk, a Naprendszer égitesteinek vizsgálatától a Tejútrendszer objektumain túl az extragalaxisokon keresztül az Univerzum legtávolabbi égitestei titkainak kifürkészéséig nagyon sok minden beletartozik. Nem véletlen azonban, hogy a HST nagyfelbontású kamerájának elnevezése Bolygókamera, ugyanis ezzel a nagyszerű műszerrel a Naprendszer nagybolygóit, azok holdjait, valamint a kisebb égitesteket azaz kisbolygókat, üstökösöket is rendszeresen megfigyelték a sok-sok csillag, csillagközi gáz- és porköd, valamint az extragalaktikus objektumokon kívül. A HST eddigi húsz éves működése alatt egyre fejlettebb technológiájú műszereket helyeztek el vagy cseréltek ki rajta az űrrepülőgép egy-egy szerviz útja alkalmával, mint például a WFPC2, ACS, WFPC3 kamerákat és más műszereket. A naprendszerünkön belüli és azon túli égitesteket nem csak képalkotó kamerákkal, hanem színképfelvételek készítésére alkalmas műszerekkel is megfigyelték. Az űrtávcső megfigyeléseit a földi légkör zavaró hatásai nem befolyásolják, így páratlanul jó minőségű felvételek készíthetők vele. Az előadásban a HST húsz éves működése során az üstökösökről, kisbolygókról és törpebolygókról kapott megfigyelési eredményeket foglaljuk össze.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0840&Itemid=338
2010.05.04.
Mizser Attila
Legújabb kori romcsillagvizsgálók Magyarországon 1:05:00
A Csillagászat Nemzetközi Éve igazi sikertörténet volt rengeteg értékes rendezvénnyel, találkozóval, táborral, kiállítással. Ismerkedjünk meg mozgalmunk árnyékos oldalával is: az elmúlt évtizedekben épült, ám mára leépült bemutató csillagvizsgálókkal, melyek közül jó néhány alussza Csipkerózsika-álmát, várja felújítását, működtetőjét.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0847&Itemid=338
2010.05.11.
Schuminszky Nándor
Egy űrgyűjtő relikviái 1:40:21
Magyarországon Schuminszky Nándor a legismertebb és legsikeresebb gyűjtő, Ő, magyar nyelvű űrcikkekből több mint 10 ezer oldalt, fotókból, képekből és diákból mintegy 10 ezer darabot gyűjtött össze. Rakétákra, űrhajókra, űrállomásokra és űrrepülőgépekre vonatkozó adatai 1000 oldalt tesznek ki. Űrmakettjei, űrhajózási könyvei, DVD és CD-i több száz darabra rúgnak, űrhajósoktól származó aláírásai mintegy 250 darabra tehetőek.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0855&Itemid=338
2010.05.18.
Tóth Imre
A Halley-üstökös a múlt században 2:02:24
A már mintegy több mint két évezrede ismert és kb. 76 évenként szabályos rendszerességgel visszatérő híres és nevezetes Halley-üstökös több megjelenése során egyfelől lenyűgözte, de egyben félelemmel is eltöltötte az embereket, hiszen a régi korok embere az üstökösöket baljós események előhírnökeinek tekintette, mint például járványok, háborúk, természeti katasztrófák, uralkodók bukása vagy dinasztiák eltűnése, stb. bekövetkezése előjelének. Most májusban lesz száz éve a Halley-üstökös 1910. május 19-i rendkívüli és sok földlakó számára félelmetes, retegett földközelségének. Valóban volt-e ok akkor az aggodalomra, illetve mit tárt fel a tudomány erről a híres csóvás égi vándorról, különösen annak 1986-os viszatérésekor a közvetlen közelébe küldött űrszondák, a "Halley-Armada" műszerei és földi megfigyelések által? A 100 éves évfordulóra szinte napra közelire időzített előadás ezt tekinti át. Egyébként pedig a Halley-üstökös száz évvel ezelőtti nagy földközelségéről a Meteor folyóirat 2010/5. májusi számában jelenik meg egy az esemény aktualitásához kapcsolódó részletesebb cikk.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0859&Itemid=338
2010.05.25.
Horvai Ferenc
Magyarok a világűrben 1:24:34
Farkas Bertalan volt az első magyar űrutazó. A Szaljut-6 űrállomáson végzett kutatásai máig alapvetően meghatározzák a hazai űrkutatás fő irányvonalait. Magyarország a világ hetedik országa volt, mely űrhajóssal büszkélkedhetett. Repülésére emlékezünk, kutatásainak máig tartó hatásait elemezzük az űrrepülés 30. évfordulója alkalmából.
http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0861&Itemid=338
Üdv:
A PolarisTV stáb nevében
Pete Gabi