Dátum: Sun, 6 Jun 2010 22:29:03 +0200
Feladó:
Tárgy: AW: ---== CSILLA #6763 ==---
Kedves Laszlo!
Erdekes a felvetesed, de... Azert, mert voltak nagy tudomanytorteneti jelentosegu tevedesek, meg nem szabadna erre alapzni mindent! Sot, meg csak tevedesnek sem neveznem a dolgokat, inkabb felismeresnek, hiszen csak elobbre vagyunk...
>> A maximum sebesseg a fenysebesseg, mint elvi hatar
>
>Mondjuk ma. De milyen választ kaptál volna a kérdésre, ha 100 évvel
>vagy 1000 évvel ezelott teszed ezt fel?
>Hogy lóval vágtatva (pl. 60 km/h) lehet leggyorsabban haladni?
>Vagy egy Ford Model T-vel (72 km/h)?
>
>És vajon mit mondanánk 100 év múlva? Vagy 1000 év múlva?
Lehet (sot valoszinu), hogy a fizika nem lezart tudomany, de azert az elvi hatart meg a jelen tudasunk jelentosen kitagitott keretei kozott sem kevernem ossze a technikai hatarokkal... Masrol beszelunk! En el tudok kepzelni nagyon nagy sebessegeket a jelenlegi fizikan belul is. Lehet definialni olyan koordinatarendszert akar ma is, amiben elofordul fenysebessegnel nagyobb sebesseg. Gondolj csak egy galaxisra, ami 23 ora 56 perc alatt korbejarja a Foldet, amennyiben a koordinatarendszeredet a Foldhoz rogzited. Legyen ez az extragalaxis 10 milliard fenyev tavolsagban. Mivel egy csillagnap alatt korbejar minket a galaxis ebben a koordinatarendszerben, a sebessege 10^21 km/ora nagysagrendben van, a mi a fenysebesseg sokszorosa. Megsem gondoljuk azt, hogy akarcsak elvileg elkepzelheto, hogy a galaxis valoban ezzel a sebesseggel halad korbe-korbe a Fold korul.... Hol az okoskodasban a hiba? Ott, hogy elfeledkeztunk az ido szereperol: ez a 23 ora 56 perc a Foldon mert idotartam, a galaxis sajatidejeben egeszen mas ertek... (A pelda nem az enyem, egyik relativitaselmeleti konyvbol vettem.)
Egyebkent ha elersz tizezerszeres fenysebesseget (ha mar az intelmek ellenere megis atterunk a tenyleges fizika vilagabol a sci-fi birodalmaba), es a kovetkezo civilizacio a galaxis tuloldalan van (mondjuk a tavolsag kb. 70 ezer fenyev), akkor is het ev az ut odaig (+gyorsitas/lassitas idotartama). Ha a csillagkozi utazas idejet le akarod roviditeni, es egyidejuleg BIZOL a technikai fejlodesben, es megis ELFOGADOD a fizikankat, akkor ajanlom Michio Kaku magyarul is megjelent konyvet (Parhuzamos vilagok, 2009) tovabbi informacioforrasnak. Igaz, ez az egyebkent kozertheto konyv is olyan fizikara tamaszkodik, ami a fenysebesseget mint elvi hatart kezeli, es veled ellentetben felteszi, hogy ez igy is lesz mindorokke. A jelenleg osszehordott nem keves megfigyelesi anyag ezt a kepet erositi. Eppen ezert meg annal is sokkalta vadabb fizikat hasznal a kerdesek megoldasahoz, mint amit Te itt feldobtal. Bar a konyvben hasznalt fizika ugyan a fenysebesseget felso hatarkent kezeli, de az egyenleteibol megis kijon, hogy akar egy pillanat alatt elutazhatsz a galaxis masik oldalara. Mi tobb, egyes elemeire mar kiserletei bizonyitek is van (mas, nagyon fontos reszeire meg (meg?) nincs kiserleti bizonyiteka (nem is lesz?)). Hogy a valo vilagba visszaterjunk a listan elhangzott javaslatnak megfeleloen: a technikai kerdeseket a szerzo megkeruli, hogy passz, ez mernoki dolog, nem a fizikuse (kenyelmes allaspont...). De ez legalabb olyan fizikai elmeletet es tenyanyagot hasznal, ami ma is a kezunkben van, nem pedig - elnezest erte! - homalyos ismeretelmeleti ellenvetest, hogy sose mondhatjuk ki biztosan, mi is az adott koordinatarendszerben a legfelsobb sebesseghatar... De ebbe a filozofiai vitaba nem kivanok belekeveredni. Ennyit azert el kellett mondanom a fizika vedelmeben.
Udv:
Szilard