Dátum: 1999. március 9., 13:09
Feladó:
Tárgy: Re: Napciklus
>Van e magyarazat a 11,5 evre a folttevekenyseg ciklusossagaban ?
>A multkori kerdesem kapcsan megtudtam hogy vizsgaltak mas
>csillagok foltjait is , ezek is mutatnak periodicitast ?
>Ezek a foltok mekkora hatassal vannak a foldre pl magneses , gravitacios
>hatas ? A 11,5 eves maximumokat osszehasonlitva mutatnak e meg
>masmilyen periodicitast , arra gondolok , hogy van e erosebb , es
>gyengebb napfoltmaximum-periodicitas ?Mondjuk minden hetedik
>csucs sokkal erosebb a tobbinel.
>Gyozo
A napciklust megfelelően indokló magyarázattal még nem találkoztam.
A ciklus jelenlegi hossza nem 11,5, hanem 22-23 év. Ha csak optikailag
figyeljük meg a napfoltokat, akkor nem látszik a mágneses tér megfordulása,
ezért az ellentétes mágneses irányú két fél ciklus egy-egy teljes ciklusnak
tűnik, innen jön ki a 11,2 éves átlagos látszólagos ciklushossz, amely
azonban kissé ingadozik.
A napciklus földi hatásai erőteljesek. Tökéletesen követhető például a
ciklus a fák évgyűrűin. Innen tudjuk, hogy az ipolytarnóci kövesedett fenyő
élete során (kb. 20 millió éve) a félciklus hossza nem 11, hanem 6 év volt.
Érdekes lenne hosszabb időszak számos kövesült fájából vizsgálni a ciklus
hosszának a változását, mert ez komoly napfizikai következtetésekre adna
módot, nem utolsó sorban éppen a napciklus magyarázatának a megfejtését
segíthetné, de, amikor évtizedekkel ezelőtt erre kísérletet szerettünk volna
tenni, nem sikerült hozzá megfelelő paleobotanikus partnert találnunk.
Szintén jól felismerhető a ciklus földi hatása azon, hogy a leghidegebb
teleink a naptevékenységi minimumot közvetlenül megelőző időszakra esnek.
(Ez alól századunkban a 70-es évek jelentettek kivételt, amikor nem volt
hideg tél.) A ciklusnak megfelelő hideg teleket aztán egy-két évre rá
gyakran újabb hideg tél követi. Hogy a naptevékenységi minimum és a hideg
tél között mi az összefüggés alapja, azt nem tudjuk, de ismert tény, hogy a
18. század úgynevezett Messier-minimuma, amikor, ha jól emlékszem, 70 éven
át nem látszott egyetlen napfolt sem, egybeesett a kis jégkorszaknak
nevezett hideg időszakkal.
A naptevékenység mértéke ciklusról ciklusra jelentősen különbözik, ez
főleg a maximum mértékére vonatkozik, de a szeszélyesnek látszó
változásokban periodicitást vagy más szabályosságot eddig tudtommal nem
sikerült felfedezni. Egyesek ugyan tudni vélnek egy 80 éves másodlagos
cilkusról, ez azonban tudtommal statisztikailag nem szignifikáns.
Válas György