Dátum: 1999. március 9., 22:38
Feladó:
Tárgy: Re:---== CSILLA #964 ==---
>
> Napfoltok kapcsan volna ismet kerdesem , remelem nem baj ,
Nem!
> Van e magyarazat a 11,5 evre a folttevekenyseg ciklusossagaban ?
Van! (Megprobalok kozertheto lenni (az ekzaktsag rovasara), kerem a
magnetohidrodinamikusok elnezeset, a tulzo egyszerusitesekert.)
Kepzeld el a Nap magneses erovonalait, mint gumiszalakat! Ezek ugy szovik
at a Napot, mint a zoknid szarat a valodi gumiszalak. (Ha felhuzod a
zoknit, jon vele a gumi is; a Nap anyaga pedig igen jo elektromos
vezeto, es mint ilyen, magaval ragadja az erovonalakat.)
A felszin kornyeken az anyag a forrasban levo lekvarhoz hasonloan "bugyog"
es magaval hozza az erovonalakat is. A felszinre bukkano erovonal
kornyeken lelassul az aramlas, hiszen a "gumi" rugalmas, fekezi az
anyagot. Ha lassabban aramlik, tovabb marad a felszinen, jobban hul. Ha
hidegebb, sotetebb is. Ezert latunk foltot a Napon. (a hidegebb azt
jelenti, hogy 6000 fok helyett "csak" 5000 fokos)
Csakhogy a Nap nem merev gömb, az egyenlito kornyeke gyorsabban forog,
mint a polusok, ezert aztan a "gumi" feltekeredik. Ha feltekeredik,
surubben vannak a szalak, tobb bukkan ki -> napfoltmaximum.
Ne felejtkezzunk el azonban arrol, hogy az erovonalakat guminal
modelleztuk es nem retestesztaval, ezert aztan a szalak egy ido utan nem
gyozik cernaval, elszakadnak, kozben uj erovonal epul, a leheto leg
egyenesebben, es minden kezdodik elorol.
> A multkori kerdesem kapcsan megtudtam hogy vizsgaltak mas
> csillagok foltjait is , ezek is mutatnak periodicitast ?
Gondolom igen, de nem tudom, van-e hozza kello mennyisegu megfigyelesi adat.
> Ezek a foltok mekkora hatassal vannak a foldre pl magneses , gravitacios
Maguk a foltok nem sok vizet zavarnak, de a naptevekenyseg egyeb jellemzoi
(pl. napkitoresek erossege és gyakorisaga)
is valtoznak a ciklus alatt, es ezek mar okozhatnak erdekes dolgokat.
Pl. buza termesadatokban vagy vadallatok szaporodasi ratajaban szinten
talaltak hasonlo periodust.
> hatas ? A 11,5 eves maximumokat osszehasonlitva mutatnak e meg
> masmilyen periodicitast , arra gondolok , hogy van e erosebb , es
> gyengebb napfoltmaximum-periodicitas ?Mondjuk minden hetedik
> csucs sokkal erosebb a tobbinel .
Vannak aktivabb es kevesbe aktiv idoszakok, de egyertelmu periodus nem
adhato.
> A merkurra , mint legkozelebbi bolygora,
> milyen hatassal vannak ezek , esetleges napkitores "felperzselheti" e a
> merkurt , vagy odaig nem er el sohase egy napkitores ?
Eler az messzebb is, de nem nagyon van mit felperzselni a Merkuron, kopar
az anélkul is, meg
aztan abban a tavolsagban mar annyira ritka a kidobodo anyag, hogy jelentos
hatast nem fejt ki. (Nem olvasztja meg pl a felszint.)
> meg a vegen en is amator leszek .
Jol meggondoltad?
Napkozben az eget lesni, kiderul-e estere?
Borongos esteken csillagaszati konyveket olvasgatni?
Derult idoben meg hullocsillagokra ustokosokre, bolygokra, kodokre,
valtozocsillagokra vadaszni?
Nyaron csillagasztaborba jarni?
Hat kell ez neked?
(szerintem IGEN!)
Udv.: -----------------------> J.S.A.