Dátum: 2000. február 28., 22:39
Feladó: Vaskuti Gyorgy --
Tárgy: Miert valtozik a nap hossza ?
Kedves listatársak!
Az 1585. Csillában olvashattuk:
> Most hallgattam az Eduscho Szilardot, es azt mondta, hogy ev
> kozben kb 30 mp-et is valtozik a nap hossza. Tehat nem 24 ora,
> hanem tobb vagy kevesebb, raadasul valtozik.
> Ezek szerint a fold tengely koruli forgasi sebessege ev kozben
> ingadozik?
> Igaz ez? Es Miert?
A hir igaz!
Az ingadozas merteket sajnos nem tudom fejbol, de az okat igen.
A perdulet (inpulzusmomentum) megmaradasa a jelenseg kulcsa.
Nyaron a fak lombja hatalmas tomeget kepvisel. Telen meg lehull.
Valtozik a tomegeloszlas, ezert a piruettezo balerinahoz hasonloan a
Fold is "felporog". (Telen persze a deli felteken van nyar, de ott
sokkal kevesebb a mersekelt egovbe eso szarazfold, ezert az ottani
hatas kisebb.) A 30 mp kicsit soknak tunik, tud valaki hiteles adatot?
(Mindemellett a Fold forgasat a Hold folyamatosan fekezi.)
Udvozlettel: -------------------------------------> J.S.A.
Föltételezem, hogy nálam okosabbak, illetékesebbek is billentyűz
etet
ragadnak a témában, de hátha nem ....
Azért kell írnom, mert a fenti válasz teljesen tévút, de a más
ik
(YU-ból érkezett, itt nem idézett) válasz sem az igazi!
Az időmérésünk alapja a nap, amelyből - a csillagászatban nem
meglepően - több is van. Az első a szoláris nap (nap nap, valódi
nap), amely a Nap két delelése között eltelt idő. Amint a fentie
kből
kiderül, ez 30 s-mal is eltérhet, azonban ezt a differenciát az
ingaóra feltalálásáig nem volt mivel kimutatni. A s pontosságú
ingaórák megjelenése viszont feljogosította a párizsi órások
at, hogy
a "Mendaces Solis arguit horas" (A Nap órái hazugok) felíratot
elhelyezzék óráikon.
Node miért változik a Nap két delelése között eltelő idő?
Elsősorban amiatt, hogy a Nap az ekliptikán mozog nagyjából
egyenletesen, viszont mozgását az egyenlítőre vetítjük, amely
két sík
a földtengely ferdesége következtében 23,5 fokos szöget zár be
. Ha
valaki vázlatosan felrajzolja - vagy csak átgondolja - a napforduló
és napéjegyenlőségek környéki helyzetet, akkor rögtön lá
tja, hogy az
utóbbi esetben az ekliptika azonos napi ívdarabjának egyenlítői
vetülete egyértelműen rövidebb, mint télen/nyáron.
Ez a nagyjából "szimmetrikus" helyzet módosul a földpálya ellips
zis
alakja folytán, Kepler II. törvénye szerint. Mivel januárban a Fö
ld
napközelben van gyorsabban halad pályáján, ezért a Nap delelés
éhez
kicsivel tovább kell fordulnia, ezért ekkor a valódi nap hosszabb
(!), mint az afélium környékén. A fentiek következtében a való
di nap
hossza az átlagosnál 30 s-mal hosszabb (december), illetve 21 s-mal
rövidebb (szeptember). Ebből szükségszerűen adódik, hogy a Nap
delelése a másodperc pontosságú időmérésre nem használható
.
Ezért bevezetésre került a "középnap" fogalma, amely a Föld Na
p
körüli keringésének 1/365,2422-ed része. "Sajnos" napjaink
időméréspontossági igénye következtében a csillagászati mó
dszer
helyett a hosszúság mellett az idő alapegységét (másodperc) is
"atomi
alapokra" helyezték már vagy 30 évvel ezelőtt!
Természetesen a valódi nap hosszának változása folyamatos, és
összegződik: így a Nap delelésének időpontja és a pontos ó
ra által
mutatott időkülönbség az év folyamán a 15 percet is meghaladha
tja! Ez
a közimert időkiegyenlítés, időegyenlet, (egyik) grafikus
ábrázolásban az analemma görbe - de ezt már nem részletezném
; akit a
téma jobban érdekel, még sok érdekességet olvashat az 1999-es me
teor
csillagászati évkönyvben, Nagy Sándor: A csillagászati időmé
rés száz
éve c. cikkben, de még számtalan más forrásból is.
Töredelmesen bevallom, Aigner csillagászati ismeretdermesztésekor má
r
helyből feláll a szőr a hátamon (amely megjegyzésemmel annak ide
jén
Tyúkanyónk rosszallását is kiváltottam), de jelen esetben "A hí
r
igaz!". Sajnos az eredeti kérdésben
> Ezek szerint a fold tengely koruli forgasi sebessege ev kozben
> ingadozik?
leírt feltételezés az egyébként általam nagyra becsült Nyerg
es
Gyulát is jégre vitte! Válasza valóban a Föld tengelykörüli
forgására
vonatkozik, ami tényleg nem állandó, amint a további fejlődés
következtében megszületett atom- és egyéb órák azt kimutatha
tóvá
tették, azonban tudomásom szerint ez a változás a másodpercnek c
sak
töredéke!
Elnézést a hosszúra nyúlt írásért! (De miért jelennek meg
egyes
levelek háromszor is az utóbbi időben?)
Üdv.: Vaskúti