Dátum: 2000. október 20., 9:10
Feladó: Jarosi Peter --
Tárgy: Koszonom az urliftes hozzaszolasokat
Kedves Fizikus Barátaim!
Köszönöm szépen a hozzászólásokat pro és kontra.
Segitenek tovább gondolkodni a problémán, bár még
mindig nagyon bizonytalan vagyok, hogy kinek van igaza.
Egyébként én is csak egy lökött közgazdász vagyok,
és csak azért akadtam fenn az ürliften, mert érzésem
szerint a rendszer csak folyamatos és jelentös
energiabefektetés árán tartható fenn, és igy
üzemeltetése nem lehet gazdaságos. (Feltételeztem,
hogy tudunk olyan kötelet gyártani, amely nem szakad
el, es nem emiatt megvalosithatatlan az ürlift.)
Érvelésem nyilvánvalóan több helyen pontatlan és
hiányos volt (föleg a geostac. pálya stabilitásának
indoklásában), és az olvasott vélemények kapcsán
újabb égimechanikai gondolataim támadtak. Ha ezzel
csak növelném a leírt hülyeségek mennyiségét, akkor
elöre elnézést kérek.
A rendszer nem tekinthetö tökéletes merev testnek,
egyrészt méretei miatt, másrészt mert nem rúddal,
hanem kötéllel vannak összekötve az egyes elemek.
Ha eltekintenénk a kötél behajlásától, akkor is csak
egy instabil egyensúlyi állapotot tudok elképzelni,
amikoris a kötelek pontosan a Föld középpontjának
irányába mutatnak. Ha egy pici zavar kimozditja a
rendszert ebböl az állapotból, akkor az inhomogén
garvitációs tér miatt felléphet forgatónyomaték?
(a tömegközéppont és a súlypont nem fog egybe esni)
Illetve milyen erök vinnék vissza az egyensulyi
állapotba?
Ne felejtsük el, hogy a rendszer nem szabadon végez
égimechanikai mozgást, hanem ki van kötve a Földhöz.
A kötelet tökéletesen kifeszíteni nem tudjuk, valamilyen
görbe alakot fog felvenni, és emiatt a Földhöz való kikötési
pontnál "ferdén" fog felfelé indulni. Kérdésem, hogy
miként értelmezhetö igy a kötélerö forgatonyomatéka?
Kötélerö márpedig van! Vegyük a kötél egy adott darabját
valahol a Föld és a geostac. mühold között! Ennek a
darabkának is 1 napos keringési idöt kell biztositani,
mint ahogy a geostac. müholdnak. Az ilyen sugarú
körpályához azonban nagyobb szögsebesség, és ezzel együtt
nagyobb pályamenti sebesség tartozik, mint amennyivel
ez a kötéldarabka éppen rendelkezik. Ha egy adott ponton
a körpályához szükséges pályamenti sebességnél kisebb,
de a sugárra meröleges sebességvektorral rendelkezünk,
akkor ez egy olyan ellipszispályát fog meghatározni,
amelynek ez a földtávoli pontja. Tehát a kötéldarab közelebb
akar kerülni a Földhöz, és nagyobb sebességre akar
szert tenni, ebben meg kell akadályozni, ezért a kötélben
eröhatás lép fel. Mivel tökéletesen kifeszithetö kötél nincs,
föleg ilyen méretekben, ezért a kötél be is fog hajlani.
Hasonloan bizonyithato a geostac mühold és a kisbolygo
közötti kötél alakja, és a benne ébredö erö.
Köszönettel venném a felvilágositó magyarázatokat (akár
magánlevélben is, hogy ne a listát untassuk ezzel).
Igérem többet nem szólok a listán ehhez a kérdéshez.
Baráti üdvözlettel:
Járosi Péter
közgazdász