Dátum: 2001. július 5., 14:41
Feladó: David Gyula --
Tárgy: Gombvillam a mikrosutoben
Mielott barki is kiserletezni kezdene, elore ovom attol, hogy hazi
korulmenyek kozott megprobalkozzon "gombvillam" eloallitasaval a
mikrosutoben!
A dolog igen veszelyes, a kisebbik baj az, ha csak a mikrosuto megy tonkre,
de igen konnyen leeghet az egesz konyha es az egesz haz is.
Az ezzel kiserletezo fizikusok laboratoriumi korulmenyek kozott, megfelelo
ovintezkedesek mellett dolgoznak, es igy sem sikerul mindig... Tapasztalat
nelkul pedig szinte biztos a tuz, de legalabbis a mikrosutonek annyi.
Megkeresem, es par nap mulva felteszem ide a weblap cimet, ahol az elvegzett
kiserletek leirasa es szamos fenykep is lathato, valamint a fentiekkel
egybehangzo nagybetus figyelmeztetes az amator kiserletek mellozesere.
Azert irtam feljebb idezojelben a "gombvillam" szot, mert egyaltalan nem
biztos, hogy a mikrosutoben a gyertyalang plazmajabol eloallitott jelenseg
azonos a termeszetben (neha) lathato gombvillammal, vagy hogy egyaltalan
akarmi koze is van hozza. A mostani kiserletek epp arra iranyulnak, vajon
a laboratoriumi jelenseg produkalja-e a gombvillam tulajdonsagait, a
kulonbozo anyagokra gyakorolt (igen furcsa) hatasait. Ha igen, akkor egyre
valoszinubb, hogy koze van a termeszeti jelenseghez - ha nem... Majd
meglatjuk.
Amugy a gombvillamrol igen sokfele fizikai "elmelet" van forgalomban. En meg
ugy tanultam, hogy az otvenes evekben Kapica "megmagyarazta" a gombvillamot.
Szerinte a felhok es a fold kozt folyo nagyfrekvencias aram egy csomopont-
jaban ionizalodik a levego, es az igy keletkezett plazmajelenseg kivulrol,
a felhokbol kapja a folyamatos energiautanpotlast. Azota ezt az elmeletet
elvetettek.
Mindenkepp a gombvillam stabilitasat, (viszonylag) hosszu (nehanyszor tiz
masodperces) elettartamat, es nagy energiatartalmat a legnehezebb kidumalni.
Nagyon sokfele plazmajelenseget ismerunk, de az azok alapjan keszult
egyszeru modellek nagysagrendekkel rovidebb elettartamot josolnak a
jelensegnek. Ezert ma az az altalanos allaspont, hogy nem tudjuk, tkp.
micsoda is a gombvillam.
Igy aztan szaporodnak az egzotikus "magyarazatok", a tudomanyon belul es
kivul is. Ilyen volt az egyik korabbi cikkben emlitett kvantumos elmelet,
a most divatos "sziliciumfraktal", es - barmilyen meglepo - kezdetben
ilyennek szamitott a "negyedik dimenzioval" operalo elmelet is. Az utobbi
akkor csuszott at az altudomanyba, amikor az eredetileg erdekes otletet
szerzoje az elmeleti fizikai cafolat utan is fenntartotta, sot duhodten
es sertodotten vedte, meg kesobb pedig osszemosta (szandekosan vagy felre-
ertesbol: nem tudom) mas, egeszen mashonnan kiindulo modellekkel, majd
ugy terjesztette a nepszerusito es bulvarsajtoban, mintha a problema meg
lenne oldva, csak ezt a "hivatalos" tudomany nem akarja elismerni.
A vegso szo mindenkepp a kiserleteke. Nagy szerencse lenne, ha a koznapi
jarokelok mellett egy hozzaerto es jol felszerelt (pl spektroszkoppal
setalo :) fizikus is jelen lenne egy gombvillam megjelenesekor. Erre
aonban valoszinuleg hiaba varunk. Marad az az ut, hogy valamelyik elmeleti
modell alapjan megprobalunk kiserletileg eloallitani gombvillamot, es
tanulmanyozuk tulajdonsagait. Ha egyaltalan sikerul az eloallitas, az
mar a modell nagy sikere lenne - de meg nem vegso bizonyitek. Azt csak a
kitarto apromunka (meg a szerencse) hozhatja meg. Hajra!
A tehenekkel tortent eset amugy nem illik bele a gombvillamokrol kialakult
altalanos kepbe, esetleirasba. Persze van, aki minden furcsasagot egyetlen
kalap ala akar begyomoszolni. Itt a legvaloszinubb a mar idezett foldaram
jelensege lehet. Talan kiderul. Es persze remenykedhetunk abba, hogy a
gombvillamrol is hamarosan megtudjuk, mi az...
Egyelore ott tartunk, mint az elektromossag kutatoi, amikor azt lattak,
hogy villamlaskor (bizonyos egyeb, altaluk meg nem ismert korulmenyek
fennallasa eseten) rangatozni kezd a bekacomb. Aztan lestek a kovetkezo
vihart... Ahhoz, hogy a jelenseget tudomanyosan lehessen vizsgalni,
eloszor el kellett szakitani az esetleges (biologiai es meteorologiai)
korulmenyektol, es fel kellett talalni a Volta-oszlopot. De innen meg
messze volt az elektromos nagyipar es a szamitogep. Igaz, nem olyan
messze: az elobbi kevesebb, mint egy evszazadra. Annyit meg guggolva is
kibirunk. (Foleg a csillagaszok, akik evmilliokban es evmilliardokban
szoktak szamolni :)
dgy
(fizikus)