Datum:
Felado: [ ]
Targy: Karoly cikke, Higanytukor
Nem igazan ertettem, hogy Karoly pontosan mit akar bizonyitani, hiszen a
cikke legalabb harom kulonbozo temarol szolt (univerzum merete,
voroseltolodas, teremtes), de nehany dologgal vitatkoznek:
>A tudomanyos allaspont szerint a Vilagegyetem 55,000 km/mp sebesseggel
>tagul a ter minden iranyaba,
Errol az adatrol meg soha nem hallottam. Es egyebkent is, mit jelent az,
hogy a "tagul a ter minden iranyaba"?
>Ezeknek az adatoknak alapjan az alabbi kovetkezteteseket lehet okkal
>levonni:
>A 15 milliard fenyev tavolsagbol erkezo feny csak a regmult uzenetet hozza,
>mert ugyanennyi idovel korabban indult el, csak most erkezett hozzank. A
>kozben eltelt ido alatt – ha a fenysebesseg 2/3-aval tavolodott az objektum
>– mar 25 milliard fenyev tavolsagban kell lennie. Tehat legalabb ekkora
>sugarunak kell tekintenunk a Vilagegyetemet! Ez cafolhatatlan teny!
Persze, de ez nem uj felismeres. Magad irtad, hogy a korabban emlitett 15
milliard fenyev csak a _belathato_ univerzum sugara. Nem allitja senki, hogy
a teljes univerzume.
>Az irdatlan meretek csodalatat az eletterre is ki illik terjeszteni, mely
>az ugynevezett langyos bioszfera elmeletre alapozhato. Az elmelet
>ertelmeben minden tizezredik egitest lehet lakott. Ha feltetelezzuk, hogy
>atlagosan minden Nap-szeru csillagnak 5 bolygoja van (es csak 25 milliard
>fenyev sugarral szamolunk!), majd ezek szamat elosztjuk 10 ezerrel,
>megkapjuk, hogy hany lakott bolygotarsa letezhet Foldunknek a
>Vilagegyetemben. Ennek eredmenyekeppen az 1-es utan nem kevesebb, mint husz
>nullat kell irnunk!
Igen, a "langyos bioszfera elmelet szerint", es ha "feltetelezzuk". De
szerintem ez csak egy elmelet a sok kozul, es ugy remlik, a kulonbozo
elmeletek nagyon tag hatarok kozt valtoztatjak a lakhato naprendszerek es
egitestek szamat. Biztosan van olyan elmelet is, amely szerint minden 10^24
egitest lakhato.
>Tetelezzuk most fel, hogy a feny hullamtermeszetere alapozott
>meresek nem helytalloak, mivel nem bizonyitott, hogy a millio es milliard
>evek alatti utja soran nem csokken-e a frekvenciaja a voroseltolodas fele.
A fenyhullam tulajdonsagait a Maxwell-egyenletekbol adodo hullamegyenletek
adjak, es ezek az egyenletek nem utalnak olyasmire, hogy a feny frekvenciaja
idoben csokkenhetne. Ha a Maxwell-egyenletek mas teruleten pontosnak
adodnak, akkor nem kerdojelezhetjuk meg, hogy a fenyt is jol irjak le.
>Ezt tamasztja ala a mar bizonyitott gravitacios voroseltolodas is. A
>frekvencialassulast aligha lehet bizonyitani, de analog modon ertelmezheto
>a hangfrekvencia tulajdonsagaval, mely viszont megmerheto.
A hang frekvenciaja sem csokken idoben.
Va'las Gyo:rgy [ ]
>>Valaki irt itt parabolikus tukorrol. En tudok egy tokeletes parabolatukor
>>megoldast. Tegyetek higanyt egy nagy talba, es lassan forgassatok
>>egyenletesen. Ha nem nagyon lokdositek, kesz az aberraciomentes parabola
>>tukor. :-)
> Az otlet szenzacios. Annyira szenzacios, hogy meg is valositottak.
Hat, akkor errol mar lemaradtam, igaz, csak viccnek szantam :-). De ha masok
mar komolyan kiprobaltak, es tenyleg van benne valami, akkor a felsorolt
hibakkal vitatkoznek egy kicsit:
>Az igy keszult tavcso nehany hibaja:
> - A Hg draga.
Hat, ez relativ. Es a helytol is fugg. (Nem relativisztikusan, csak ugy,
hogy Magyarorszagon, vagy Amerikaban :-))
> - A Hg nehezen szerezheto be.
Itt nem tudom, mit ertesz azon, hogy "nehezen".
> - A Hg goze mergezo.
Hermetikusan el kell zarni.
> - Az igy keszult tukor csak felfele hajlando nezni, pont a zenitre.
Nehany forgathato tukorrel biztosan oda lehet csalni hozza a fenyt. (Persze
gondolom, ez tovabbi fenyerossegvesztest jelentene :-( )
Valaki irta meg, hogy nem eleg fenyes.
Viszont jo nagyot is lehet csinalni belole (mondjuk 10-20 m atmerovel), igy
talan bejon a veszteseg.
Tovabbi elonyei:
- A fokusza tetszolegesen es nagyon finoman valtoztathato
- Nem serul meg (nem lehet megkarcolni, nem deformalodik, nem lyukad ki)
> Ezert szuletett meg az otlet tovabbfejlesztese: Tegyunk uvegtormeleket egy
>kemencebe, hevitsuk fel az uveg olvadaspontja fole, forgassuk meg a
>kmenceben az uveget tartalmazo talat, majd folyamatosan forgassuk, amig az
>uveg ki nem hul. Igy keszul jelenleg a Nagy Binokularis Tekeszkop ket
>tukre, lasd:
En itt attol felnek, hogy az uveg nem egyenletesen fog megszilardulni (a
felszine hamarabb, a belseje kesobb, pontosabban a kulseje hutes kozben
"folyosabb" lesz, mint a belseje). Nem fog ez surusegingadozasokat okozni,
ami elrontja a parabolat?
Azert remelem, sikerul :-)
Peter